• Kutatók éjszakája az ELTE Régészettudományi Intézetében

    • 2017.10.31. 19:58
    Kutatók ÉjszakájaMeghívó

    A Kutatók Éjszakáján az ELTE BTK Régészettudományi Intézetében folyó kutatások legfrissebb eredményeit mutatjuk be — kibontva a jelenségek és tárgyak különböző formáit, ahogyan ezt az ásatásokon és a kutatószobákban, raktárak mélyén is gyakoroljuk.

    Az este során megtudhatjuk, milyen formája volt egy pannoniai római kaszárnyának, amit egy császár is meglátogatott; milyen formában temették el kedvenceiket a rézkorban az emberek; milyen szobrokat formáltak az antikvitás műanyagának is nevezhető terrakottából; milyen formát adtak a középkori alkimisták az üvegnek; hogyan formálták a frankok, gótok, rómaiak és steppei népek a Kárpát-medencét; milyen formai jellegzetességeik alapján lehet megkülönböztetni a valódi és a hamis ókori érmeket; hogyan bontakozott ki a feltárásokon egy középkori vár elfeledett formája; milyen ékszereket formáltak a vörös színű ékkőből, a gránátból a népvándorlás kor hajnalán; valamint milyen formákat mutatnak a vaskori halmok 200 hektáron.

    És tesszük mindezt formabontó módon: az egyre elterjedtebb, japán eredetű pecha kucha stílusú előadásokat fognak látni és hallani az érdeklődők: a megszokottnál jóval pörgősebb formában — egy előadás 10 perce alatt 20 másodpercenként összesen 30 képről fognak előadóink beszélni.

    Kincskereső és felfedező gyerekeket várunk Keressünk kincset! programunkra. Az általános iskolásoknak (4–8. osztály) szóló foglalkozás játékos formában mutatja be a hegycsúcsokat megmászó és barlangok mélyére búvó arany-és bronzkincskutató csapat munkáját és eredményeit.

    De természetesen lesz a megszokott „leletsimogató” is: formabontóan akinek kedve van, most akár 3 órán keresztül is ismerkedhet az ásatásokon feltárt állatcsontok és cserepek, kőből készült eszközök világával és kutatóikkal. Erre a programunkra is várjuk a gyerekeket, csakúgy, mint a régészeti játszótérre, ahol ékszereket készíthetnek, régészeti puzzle-t rakhatnak ki, mini ásatáson vehetnek részt.

    Dr. Bartus Dávid: Egy római császár, akit Komáromban ütött meg a guta

    Az ókori szerzők leírásai alapján Valentinianus római császár egy barbár követekkel folytatott tárgyaláson annyira felbőszítette magát, hogy gutaütést kapott és rögtön meghalt. A helyszín Brigetio légióstábora, a mai Komárom területén. Egy idén nyáron végzett ásatás során sikerült megtalálnunk azt az épületet, ahol minden valószínűség szerint az eset történhetett. Az előadásból megtudhatjuk, hogy nézett ki egy római katonai tábor, milyenek voltak a barakkok ahol a katonákat elszállásolták, hol hagyta el egy bizonyos Ulpius Sabinus az írópálcáját és miért ütötte meg a guta Valentinianust épp ebben a táborban.

    Időpont: 17.30–17.45, 20.00–20.15 Helyszín: Könyvtár, Központi olvasó

    Dr. Szilágyi Márton: Kedvencek temetője. Egy rézkori közösség és halottai

    Szerencsés egybeeséseknek köszönhetően a Tisza mentén egy kis területen belül több rézkori lelőhelyet sikerült feltárni — településeket, és a hozzájuk tartozó temetőt is. Mindez így egyedülálló lehetőséget teremtett az élők és halottaik egymáshoz való viszonyának megértésére, és a közösség megdöbbentően messzi vidékekre mutató kapcsolatrendszerének megismerésére. Az érdeklődők ezen kívül bepillantást nyerhetnek a régészet szerteágazó eszköztárába is, mellyel minden lehetséges apró nyomból izgalmas információkat lehet megszerezni. És miért kedvencek temetője? Péntek este kiderül…

    Időpont: 17.45–18.00, 20.15–20.30 Helyszín: Könyvtár, Központi olvasó

    Süvegh Eszter: Ókori „műanyagfigurák” — hogyan készült egy görög agyagszobrocska

    Az ókori görögök nemcsak a mindenki által jól ismert, fekete és vörös alakokkal díszített vázákat, hanem rengeteg, változatos témájú szobrocskát is készítettek égetett agyagból. A kézművesek az idők során egyre kifinomultabb technikával készítették el ezeket a figurákat, és a hellénisztikus korra (Kr. e. 330 körül–Kr. e. 1. század) már általánossá vált egyfajta „sorozatgyártás”. Az előadás ezt az eljárást mutatja be lépésről lépésre, az agyag előkészítésétől kezdve a szobrocskák elemeinek megformázásán, összeállításán át egészen az égetésig és a kész terrakották kifestéséig.

    Időpont: 18.00–18.15, 20.30–20.45 Helyszín: Könyvtár, Központi olvasó

    Dr. Mészáros Orsolya: „... hiszen ez alkímia, ami a tűznek és az embernek van alárendelve...” A középkori és reneszánsz üvegkészítés titkai

    Az üvegművesség a legnehezebb mesterségek közé tartozott, mind művészeti, mind fizikai értelemben. A kvalitásos üveg készítésének titka sokszor apáról fiúra szállt, s a művészeti, technikai tudás mellett a mestereknek erős, edzett férfiaknak kellett lenniük. A keleti gyökerű középkori üvegművesség központja már 1000 előtt Velence lett, egyeduralmát egészen a 16. századig megtartotta. Gazdag színvilágú, pompás üvegeket készített, új technikákat kísérletezett ki. Receptjeit a mestercsaládok féltve őrizték. A 13. századtól ugyanakkor Európa más részein is ismerték már a mesterség csínját-bínját: Angliától Lengyelországig készítettek üvegeket. Az asztali használtra szánt üvegtárgyak, vagy a katedrálisok színes üvegablakai gyönyörű és keresett termékké váltak egész Európában. A tűzzel dolgozó, különleges porokat, fémoxidokat, vegyületeket használó mesterek tudását mindvégig valamilyen isteni, titkokkal körüllengett mesterségnek érezték.

    Magyarországon a középkori régészeti emlékanyag számos üvegtöredéket ismer, amelyek többnyire velencei vagy német, cseh eredetűek. Az utóbbi időben több olyan műhelyt is feltártak, ami fejlett helyi üvegkészítésre utal. A legkiemelkedőbb egy Visegrádon talált, Mátyás király korában működő műhely. Az előadásban európai és magyar üvegtárgyak régészeti emlékanyagát láthatjuk.

    Időpont: 18.15–18.30, 20.45–21.00 Helyszín: Könyvtár, Központi olvasó

    Koncz István: Világok határán. Változó társadalmak és identitások az 5–7. századi Kárpát-medencében

    A Kárpát-medence az 5–7. században ténylegesen világok határát jelentette: Nyugat-Európában különböző germán népcsoportok (frankok, gótok) alapítottak királyságokat, a Mediterráneumot az egykori Római Birodalom öröksége határozta meg, míg keletre az eurázsiai sztyeppe húzódott. A Kárpát-medence szerencsés vagy éppen szerencsétlen elhelyezkedésének köszönhetően egyszerre volt kitéve a három irányból érkező kulturális impulzusoknak, adott esetben népvándorlásoknak. Ennek ellenére a korszak etnikai és kulturális átalakulásával kapcsolatban eddig kevés figyelmet kapott a betelepülő és a helyi népek együttélésének, közös kultúrateremtésének folyamata. Az Európában jelenleg tapasztalt migrációs jelenségek különös aktualitást adnak a másfélezer évvel ezelőtti népvándorlási hullám megismerésének. A bemutatásra kerülő, komplex, multidiszciplináris kutatás régi (klasszikus régészeti tipokronológia, fizikai antropológia) és új, természettudományos módszerek (izotópos vizsgálatok, genetika) ötvözésével ad pontosabb képet arról, hogyan változott a Kárpát-medence – benne a mai Magyarország területének – népessége az 5–7. században, és hogy miként hozhatók összefüggésbe az életmód változásai a folyamatos népi és kulturális átalakulásokkal.

    Időpont: 18.30–18.45, 21.00–21.15 Helyszín: Könyvtár, Központi olvasó

    Dr. Juhász Lajos: Hamis csillogás — pénzhamisítás az ókorban

    A pénzhamisítás gyakorlatilag a pénz megjelenésével egyidős tevékenység, ezért is figyelhető meg az összes pénzt használó kultúránál. Az idők során ennek számos fajtája, változata létezett a súlytól anyaggal való csalásig, a modern példákról nem is beszélve. Mindezt természetesen a törvény teljes szigorával büntette és őrizte az állam monopóliumát. Azonban sok esetben a pénzhamisítás olyan nagy mértékeket öltött, annyira elterjedt volt, hogy felmerül ennek az állam által való megtűrése, szorgalmazása vagy akár elrendelése is. Különösen igaz ez olyan pénzeknél, amelyek megtévesztésre még legjobb állapotukban sem voltak soha alkalmasak. Szerencsére mára a pénzek és az öntőformák révén a különböző hamisítási eljárásokba is bepillantást nyerhetünk.

    Időpont: 18.45–19.00, 21.15–21.30 Helyszín: Könyvtár, Központi olvasó

    Hegyi Dóra: Egy rég elfeledett vár titkai - a sátoraljaújhelyi vár feltárásának újabb eredményei

    Újhely vára, egészen 2007-ig az ismeretlenség homályába veszett, amíg kezdetét nem vette a vár tervszerű kutatása Ringer István vezetésével. A feltárások 2014-ig a Várhegy délkeleti zónájára koncentrálódtak, amely során napvilágra került egy több elemből álló épületegyüttes maradványa, a vár 6 méter átmérőjű ciszternája, valamint ettől északra a várat két részre osztó, sziklába vájt szárazárok jelentős részlete. Az ETLE BTK Régészettudományi Intézetének középkoros tanszéke 2015-ben tanásatás keretében kapcsolódott be a munkálatokba. A Várhegy addig kutatatlan északnyugati részén immár 3 éve zajlanak a feltárások. Előadásomban az itt feltárt épületek, kutatási eredmények, valamint a különösen gazdag leletanyag néhány darabjának bemutatására vállalkozom.

    Időpont: 19.00–19.15, 21.30–21.45 Helyszín: Könyvtár, Központi olvasó

    Dr. Horváth Eszter – Dr. Rácz Zsófia: A vörös vándor. Gránátkő berakásos ékszerek az avar korban

    Előadásunkban egy nemzetközi projekt eredményeiről számolunk be, amelynek során lehetőségünk nyílt 6–7. századi gránátékszerek beható vizsgálatára. A vörös különböző árnyalataiban pompázó kőberakások a hun korban (5. sz.) és az azt követő évszázadokban voltak kedveltek Európa-szerte. A gránát nyersanyag legfontosabb kora középkori lelőhelyei Indiában és Sri Lankán, ezen kívül Csehországban és Portugáliában találhatóak. Az ékkövek és az ékkőberakásos tárgyak eredetének vizsgálata a Kárpát-medencei elit messzire nyúló kereskedelmi és politikai kapcsolataiba enged bepillantást. (A projektről: „Weltweites Zellwerk“; https://zellwerk.hypotheses.org/)

    Időpont: 19.15–19.30, 21.45–22.00 Helyszín: Könyvtár, Központi olvasó

    Dr. Czajlik Zoltán – Dr. Bödőcs András: Halomsírok 200 hektáron, avagy a kora vaskori táj rekonstrukciós lehetőségei a Duna mentén

    Lehetséges-e a földbe látni ásó és lapát nélkül? Milyen módszerekkel? Mi fedezhető fel a műholdas felvételeken, mi látszik a légi fotókon és miért van szükség a geofizikai felmérésekre is? Mekkora területeket ismerhetünk meg ezekkel a módszerekkel? A tájban ma is jól felismerhető halomsírokon kívül mi lehetett/mi maradt meg a környezetükben? Az előadás ezekre a kérdésekre igyekszik válaszolni a kora vaskori Hallstatt-kultúra 2700 éves halomsírmezőinek bemutatásával, olyan híres Dunamenti régészeti lelőhelyek példáján, mint Százhalombatta és Süttő. Programunk, az Iron-Age_Danube az NKFIH111058-as hazai projekt nemzetközi továbbfejlesztése, 4 ország 16 intézményének részvételével: http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/iron-age-danube/news; https://hu-hu.facebook.com/IronAgeDanube/

    Időpont: 19.30–19.45, 22.00–22.15 Helyszín: Könyvtár, Központi olvasó

    Programok gyerekeknek

    Dr. V. Szabó Gábor – Tarbay János Gábor: Keressünk kincset!

    A 8–14 éves korosztályt megcélzó előadás játékos formában mutatja be azt a munkát, amit a Régészettudományi Intézet bronzkincs kutató csapata végez immár 10 éve Magyarország és Erdély hegyei és síkságai közt. Az előadás során közös nyomozásra hívjuk a gyerekeket, akikkel együtt próbáljuk meg megfejteni a titokzatos, 3000 éves bronz és arany kincsek földbe kerülésének okait.

    Miért rejtettek el a Kr. e. I. évezredben több száz, fegyvereket, ékszereket és munkaeszközöket tartalmazó kincset hazánk tájain? Mit tartalmaznak ezek a kincsek? Kik voltak azok, akik a kincseket földbe ásták? Hogyan készítették és hogyan használták ezeket a tárgyakat? Milyen szertartások kísérhették a kincsek földbekerülését? Miért rejtenek el egyes kincseket barlangokban és mocsarak mélyén, vagy sziklák meredek oldalában másokat pedig települések kellős közepén? Hogyan harcoltak a bronzkori emberek kincseiket veszélyeztető rablók ellen és hogyan harcolnak a mai régészek a modern műkincsrablók ellen?

    A résztvevők kézbe vehetik a kutatómunkánk során megtalált kincsek bronz- és aranytárgyait, kipróbálhatnak bronzkori fegyvereket és eszközöket és megismerkedhetnek a bronzkincskutató csapat speciális felszerelésével is.

    Időpont: 17.30–18.15, 18.30–19.15 Helyszín: Könyvtár, Bóna István-terem

    Programok gyerekeknek és felnőtteknek

    Dr. Mester Zsolt: Leletsimogatás: tízezer évek karnyújtásnyira

    A történelem legrégibb korszakának, a kőkornak az emberei szerszámaikat különböző kőzetekből pattintással készítették. Ezek a kőszerszámok jelentik az egyik legfontosabb történeti forrást a korszak kutatói számára. A kőkor több mint 3 millió évig tartott, s ez alatt az idő alatt az ősemberek technikai tudása is fejlődött, amit természetesen a kőszerszámok is tükröznek. A leletsimogatós program keretében, kézbe fogva a több ezer, sőt több tízezer éves kőszerszámokat, közvetlenül is megtapasztalható, hogyan mutatkozik meg az emberi tudás fejlődése.

    Időpont: 17.00–20.00 Helyszín: Restaurátor műhely (Alagsor 01–02.)

    Dr. Füzesi András: Az őskori kerámiák sokszínű világa – simogass cserepeket!

    A 19. században, a régészet hajnalán a szép és érdekes tárgyak kerültek a kutatók/kincskeresők érdeklődésének középpontjába. Az akkori hozzáállás az elmúlt 100–150 évben gyökeresen megváltozott. A rendkívül változatos formájú és díszítésű agyag edényeket elsősorban a leletegyüttesek keltezésére használták. Ezt – a már igen korán felismert – időbeli és térbeli mintázatok tették lehetővé. Antropológiai vizsgálatok hatására alakultak át a régészek kerámiával kapcsolatos sztereotípiái. Ma már egy rendkívül összetett jelenségként szemléljük e tárgyakat. A képbe bele tartozik az edények készítése, terjesztése, rendeltetésszerű és különleges használata, földbe kerülési körülményei is. Mindezeken túl a rendkívül gazdagon és változatos módon díszített neolitikus edények lehetőséget biztosítanak arra, hogy bepillantást nyerjünk az egykori készítők/használók gondolkodásába. Egy rögtönzött tárlattal, őskori tárgyak bemutatásával, kötetlen beszélgetés keretén belül igyekszem az őskori kerámia gazdag világát bemutatni.

    Időpont: 17.00–20.00 Helyszín: Restaurátor műhely (Alagsor 01–02.)

    Dr. Csippán Péter: Formabontó régészeti állat(csont)simogató

    A régészeti feltárások során általában igen nagy mennyiségű állatcsontlelet lát napvilágot. Ezek az állatok a korabeli emberek közeli, vagy távoli környezetében éltek. Egyeseket az húsukért vadászták, tenyésztették, másikakat egyszerűen csak kedvtelésből tartották. Milyen állatokat ettek az őskorban? Hányfélék voltak a középkori tehenek? Mekkora az őstulok? Szabad-e hátrafelé simogatni a macska csigolyáit? Ezekre a kérdésekre kaphatnak választ a csontsimogató résztvevői. Itt aztán mindent a kéznek!

    Időpont: 17.00–20.00 Helyszín: Archeometriai Laboratórium (Alagsor 10.)

    Solnay Eszter: Régészeti játszótér

    Érdekel a régészet, de még túl fiatal vagy az előadásokhoz? Most megtudhatod, milyen kihívásokkal, feladatokkal és leletekkel találkozik egy régész nap mint nap, így akár egy mini-ásatáson élesben is kipróbálhatod magad, hogy a leletek megtalálásakor érzett izgalmat megtapasztalhasd. A régészeti játszótéren a terepi munka megismerése mellett régészeti puzzle-val, memória játékokkal és kvízjátékokkal várjuk az érdeklődőket. Ha pedig szeretnél egy emléket az estéről, díszíthetsz magadnak süteményt, készíthetsz kifestőt vagy ékszereket. Ha elered az eső, ne csüggedjetek, a régészeti játszótér akkor is várja a kedves érdeklődőket!

    Időpont: 17.00–20.00 Helyszín: Trefort-kert (rossz idő esetén: Alagsor 11.)