A nyersanyagforrások és az Északi-Kárpátok régiójának őskori betelepülése és emberi kapcsolatai

A Kárpátok hegyvonulata markáns földrajzi határként ívelődik Közép-Európában a Kárpát-medence és a környező területek között. Ugyanakkor a hágóival össze is köti azokat. A régészeti leletanyagok arról tanúskodnak, hogy ezek a kapcsolatok az őskor minden korszakában fennálltak. Számos esetben a kőszerszámok nyersanyaga az egyik legjobb jelzője a földrajzi régiókat összekötő kapcsolatrendszereknek. Intézetünk, lengyel, szlovák és ukrán kollégákkal együttműködve, ötéves kutatási programot indított, amelyben terepi kutatások és laboratóriumi vizsgálatok szerepelnek. A programban azt vizsgáljuk, hogyan használták fel a kőnyersanyagokat az őskori telepeken, s hogyan viszonyul mindez a rendelkezésükre álló kovafélékhez. Ebből megtudhatjuk, milyen szerepet játszottak a nyersanyagforrások az őskori embercsoportok megtelepedési stratégiáiban.

Partnereink

Jagello Egyetem Régészeti Intézete (Instytut Archeologii Uniwersytetu Jagiellońskiego), Krakkó, Lengyelország kapcsolattartó: Janusz K. Kozłowski

Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézete (Archeologický ústav Slovenskej akadémie vied), Nyitra, Szlovákia kapcsolattartó: Ľubomíra Kaminská

Kárpátaljai Helytörténeti Múzeum (Zakarpats’kiy Kraeznavchiy Muzei), Ungvár, Kárpátalja, Ukrajnakapcsolattartó: Josip Kobal’

A kutatási program

A Kárpát-medence északkeleti része Közép-Európa egyik legérdekesebb területe az őskorkutatás számára. Földtani adottságainak köszönhetően, ez a régió nagyon gazdag különböző vulkáni eredetű kőzetekben, melyek az őskori eszközkészítők kedvelt nyersanyagai voltak. A mediterrán zónán kívül Európában csak a Felső-Tisza-vidéken (Kelet-Szlovákia, Északkelet-Magyarország, Kárpátontúli Ukrajna) találhatók meg az obszidián geológiai forrásai. Földrajzi helyzeténél fogva ez a régió találkozási terület volt az embercsoportok és kultúrák számára mind észak-déli, mind kelet-nyugati irányban. Ennek köszönhetően igen jó minőségű tűzkövek is érkeztek ebbe a régióba a Kárpátok hágóin át Dél-Lengyelországból és Nyugat-Ukrajnából. Ez a kőnyersanyagbeli gazdagság is egyik oka lehetett annak, hogy megjelentek itt az első földművelő közösségek az új, élelemtermelő neolitikus gazdálkodási rendszernek a Balkántól Kelet-Európa felé tartó terjeszkedése során.

Kutatási programunkban vizsgáljuk a geológiai források és a neolitikus településszerkezet összefüggéseit, hogy kiderítsük, milyen szerepet játszottak a nyaersanyagforrások, köztük az obszidiánéi, Közép-Európa neolitizálódásának folyamatában. A munka során rendszeres terepi vizsgálatokkal számba vesszük a potenciális nyersanyagforrásokat, kőzettani szempontból jellemezzük a kovakőzeteket laboratóriumi elemzések felhasználásával, régészeti terepbejárásokkal megkeressük az őskori telepeket, és elemezzük az onnan előkerülő leletanyagot (kerámiát és kőeszközöket). Ez a feladat interdiszciplináris együttműködést igényel az érintett országok régészei, geológusai és más földtudományos kutatói, s ezáltal hozzájárul a négy ország tudományos együttműködésének kiszélesítéséhez.

A program eredményei

A program 15 hónapja alatt 21 kutatóút alkalmával 64 napot töltöttünk terepi munkával. Közel 90 helyszínt, geológiai feltárásokat és régészeti lelőhelyeket tanulmányoztunk Magyarországon, Szlovákiában, Lengyelországban és Ukrajnában, ahonnét több száz kovakőzet-mintát gyűjtöttünk be: tűzköveket, radiolaritokat, szaruköveket, homokköveket, obszidiánokat, tufitokat, limnosziliciteket és egyéb változatokat. A minták kiválasztásánál arra törekedtünk, hogy a lelőhelyeken tapasztalható változatosságot a legnagyobb mértékben dokumentáljuk. Ahol lehetőség volt rá, nem csak a referencia-gyűjteményhez, hanem a későbbi kísérleti vizsgálatok céljára is gyűjtöttünk nyersanyagokat. A referencia-gyűjteményt az ELTE BTK Régészettudományi Intézetében helyeztük el, feldolgozása, felhasználása az oktatásban és a kutatásban, valamint további bővítése a kutatási lehetőségeknek megfelelően folyamatosan zajlik.

Nemzetközi workshop

2012.06.21–23. Budapest, Magyarország. The lithic raw material sources and interregional human contacts in the Northern Carpathian regions. Program

Kapcsolódó előadások

2012.10.08–11. Brno, Csehország. 9th SKAM Workshop: Lithic Raw Materials – Phenomena of the Stone Age. Mester Zsolt, Faragó Norbert, Lengyel György: "The lithic raw material sources and interregional human contacts in the Northern Carpathian regions: a research program". Program

2012.12.07. Miskolc, Magyarország. 3. Kőkor kerekasztal. Mester Zsolt, Faragó Norbert, Lengyel György: "Az ELTE kutatási programja a kőnyersanyag-források és az őskori megtelepedések kapcsolatának vizsgálatára". Program

Kapcsolódó publikációk

Mester, Zs., Rácz, B., 2010. The spread of the Körös Culture and the raw material sources in the northeastern part of the Carpathian basin: a research project. In: Kozłowski, J. K., Raczky, P. (eds.), Neolithization of the Carpathian basin: Northernmost distribution of the Starčevo/Körös Culture. Kraków–Budapest, p. 23–35.

Faragó N., Mester Zs., 2012. Többezer kilométer és többszáz kilogramm kovakő négy országon át. Ásónyomon 2012. november 21.,

Mester, Zs., Faragó, N., Lengyel, Gy., 2012. The lithic raw material sources and interregional human contacts in the northern Carpathian regions: A research program. In: Nerudová, Z., Neruda, P. (eds), Special Issue: SKAM "Stowarzyszenie Kremieniarskie" / Part 1. Anthropologie (Brno) 50/3, 275–293.

Mester, Zs. (ed.), 2013. The lithic raw material sources and interregional human contacts in the Northern Carpathian regions. Kraków–Budapest, Polish Academy of Arts and Sciences–Institute of Archaeological Sciences of the Eötvös Loránd University, 147 p.

Mester, Zs., Faragó, N., 2016. Prehistoric exploitations of limnosilicites in Northern Hungary: problems and perspectives. Archaeologia Polona 54, 33–50.