Mobilitás és a népesség átalakulása a Kárpát-medencében a Kr. u. 5-7. században

OTKA-DFG projekt

A kutatások alapvető célja az 5-7. századi Kárpát-medencében a népesség átalakulásának megismerése, a különböző identitásformák feltárása. Ennek érdekében a kutatások alapkérdése a bevándorlók és a helyiek arányának és összetételének meghatározása, együttélésük formájának megértése, és kísérlet a bevándorlók származási helyének felkutatására. A stabil-izotópos vizsgálatok mind a migráció (elsősorban Sr, de módszertani próbaképpen a N és O is), mind az életmód/életmódváltás (N, O, C, S) vizsgálatára lehetőséget nyújtanak, ennek megfelelően a projektben megnevezett lelőhelyek mindegyikén szeretnénk reprezentatív (kora avar kori több száz síros temetők) vagy teljes mintavételt. A kiemelkedően gazdag közép avar kori elit temetkezései (Kunbábony, Kunpeszér) kapcsán a genetikai vizsgálatokkal – azon túl, hogy szeretnénk megteremteni egy jövőbeli adatbázis alapjait – arra a kérdésre keressük a választ, hogy megfogható-e bármiféle családi kapcsolat a korszakban uralmon levő legfelső elit tagjai között, ahogy azt az írott források sugallják.

Bár az alapkérdések megegyeznek, a kiválasztott lelőhelyek különböző problémák vizsgálatát teszik lehetővé. A hajdúnánási temető, mint a kevés modern, jól feltárt gepida kori temető ideális jelölt a migrációs vizsgálatokra. A gepida nép etnogenezise tisztázatlan, kérdéses, hogy mekkora szerepet játszottak benne a helyi elemek („elgermánosodó szarmaták”).

A Dunántúl 5-6. százada között a kutatás egy pár évtizedes régészeti hiátussal számol az 5. század végi germán horizont (lásd mözsi temető), illetve a langobard kor között. A szelestei frissen feltárt temető lehet a kapocs. A 6. század első felében biztosan használt szelestei temetőből ismert koponyatorzítás rítusa az 5. század második felében általánosan elterjedt, ám a langobard korban eddig teljesen ismeretlen volt (Alsó-Ausztriában viszont meglepően gyakori). A vizsgálatok tehát a helyben maradt népesség szerepén túl ennek a sokat vitatott gyakorlatnak az értelmezésében is segítséget nyújthatnak.

Bár a kora avar kori temetők (Budakalász, Kölked-Feketekapu, Keszthely-Fenékpuszta-Pusztaszentegyházi-dűlő) leletanyagának germán jellegű elemeit a kutatás már korábban meghatározta, ezek értelmezése továbbra is kérdéses. A vizsgálatokkal eldönthető hogy milyen mértékű a helyi népesség szerepe a kora avar korban, milyen arányban számolhatunk bevándorlókkal, s hogy az általunk megfogható régészeti valóság (kevert, nyugati meroving és mediterrán kapcsolatokkal egyaránt rendelkező népesség) összeegyeztethető-e a fizikai antropológia, illetve a stabil-izotópos vizsgálatok eredményeivel. Hogyan valósul meg az újonnan érkezettek és a helyiek együtt élése – beszélhetünk-e a korszakban egyáltalán avar többségről, vagy csupán kihelyezett helyi elittel kell számolnunk? Azonos modell alapján jönnek létre a kevert anyagi kultúrájú temetők vagy minden esetben egyedi módon?

A projektben vizsgált lelőhelyek

5. századi temető Mözs-Icsei dűlőről

A római uralom eltűnése és a romanizált lakosság együttélése az újonnan betelepült népességgel jelentik a temető központi problematikáját. A teljesen feltárt mözsi temető több mint száz sírja az 5. századra keltezhető. A lelőhelyet korábban a hun-gót-alán "foederati" népességhez kötötték, ma inkább barbár betelepülőket rejtő késő antik temetőnek tartjuk. Az elhunytak közel felének mesterségesen torzították a koponyáját, mind a nők, mind a férfiak esetében. A vizsgálatok célja a helyi romanizáltak és a betelepülő barbárok viszonyának kutatása természettudományos és régészeti módszerekkel.

Gepida kori temető Hajdúnánásról

A hajdúnánási lelőhely (73 sír) alapján jól vizsgálható a hun kor és a gepida kor kontinuitásának a kérdésköre. E temető korai, alapító sírjai megfelelnek a hun kori és hun kor utáni (5. század közepe, második fele) kis sírcsoportos/magányos temetkezések leletanyagának és rítusának. Ez a jelenség felveti a kis sírcsoportok és az 5. század második felében induló nagy, ún. (?) soros temetők átmenetének, kapcsolatának – a két korszak közti folyamatos átalakulásnak, a hun kori népesség továbbélésének és a lassú, gepida kori identitás-váltásnak a kérdését. 16 koponyán mesterséges torzítás nyomai voltak megfigyelhetőek – ez az egyik legnagyobb esetszám a Tisza-vidéken. A mellékletek nagy részét a ruházat elemei közé sorolhatjuk: kétsoros csontfésűk, különböző típusú gyöngyök (borostyán, üveg és karneol), öv- és tarsolydíszek valamint fibulák. Kiemelkedő lelet 17 darab gránátkő egy bolygatott temetkezésből.

Szelestei langobard kori temető

A Szelestén, Savaria közelében 2013-ban feltárt 112 síros temető a legnagyobb ismert pannoniai temető a langobard korból. A temető nagy sírszáma és leletanyaga egyaránt hosszabb (legalább 2-3 generációs) használati időre utal, akárcsak a hegykői vagy a szentendrei temető esetében. A férfi sírok leletanyagából nem hiányozhatnak a fegyverek – összesen 16, bizonyíthatóan fegyveres sír került elő. A női sírokból származó fibulák között megtaláljuk a rozettás, ékkőberakásos korongfibulákat valamint a langobard kor egyik leggyakoribb ékszertípusát, az S-fibulákat egyaránt. A szelestei temetőből 6 torzított koponyájú csontváz került elő, pedig langobard kori temetőkben a koponyatorzítás szokásával csak elvétve találkozunk. Ugyanakkor ismertek a szokás előzményei az 5. század második feléből származó germán temetőkből. A több generáción át használt temető megteremtheti a kapcsolatot az 5. század második felének és a 6. század első felének a leletanyaga között.

Mosonszentjánosi 6. századi temetkezések

A Mosonszentjánoson, mentőásatás során előkerült két férfi sírja a langobard kori Pannonia leggazdagabb melléklettel ellátott temetkezései annak ellenére, hogy a bányaművelés során a leleteknek csupán a töredékét sikerült megmenteni. A teljes fegyverzettel (spatha, lándzsa, pajzs), importnak tartott tárgyakkal (üvegpohár, bronz tálak) és elefántcsontból készült játékkészlettel eltemetett férfiakat a kutatás egyértelműen a langobard elithez kötötte – hasonló rangú személyre utaló leletegyütteseket csupán Itáliából ismerünk. A két férfi magas státuszát jelzi, hogy melléjük, külön sírba temettek egy lovat, illetve egy szarvast.

Kora avar kori temetők (Kölked-Feketekapu, Szekszárd-Bogyiszlói út, Budakalász, Keszthely-Fenékpuszta-Pusztaszentegyházi dűlő)

Az avarok betelepedésekor a Kárpát-medencében az egykori Pannonia területén a kulturális alapot a pannoniai helyi romanizált és a Meroving kultúrájú germán, az Alföldön pedig a gepida népesség hagyományai képezték, amelyhez eurázsiai sztyeppei nomád és szláv elemek, majd betelepített balkáni-bizánci, nyugati Meroving (bajor) és itáliai langobard hatások csatlakoztak. Mindez megnyilvánult a sokféle viseleti tárgyban, ékszerben, a szellemi kultúrára életmódra utaló leletekben és a temetkezési szokásokban egyaránt. A projekt célja a kora avar kori társadalomban e kulturális csoportok régészeti módszerekkel történő azonosítása és az eredmények összevetése a stabilizotóp vizsgálatokkal kiválasztott temetőkön keresztül. Adataink elemzésétől a kulturális átalakulás, az identitásváltás folyamatának megértését, az egységes avar kori kultúra kialakulásának megismerését és teljesebb megértését várjuk.

Az avar kori elit temetkezései

Az avar kor legmagasabb társadalmi helyzetű előkelőit arany szerelékes fegyverrel, aranyveretes övvel, egyéb méltóságjelvényekkel és értékes presztízstárgyakkal együtt temették el. Tárgyaik magas minőségű ötvöstermékek, jelzik tulajdonosuk státuszát és távolsági kapcsolatrendszerét. Hasonló leletegyüttesek a Duna-Tisza közén és a Tisza vidékén kerültek elő. E csoport tagjainak antropológiai jegyei között feltűnően gyakori a mongolid elem, ezért feltételezhetően a sztyeppei szokások szerint az uralkodó nomád törzs tagjai közül kerültek ki. A projekt egyik célja a 7. század avar elit származásának és egymással való rokonságának a vizsgálata.

Résztvevők

Partner intézmények:

Résztvevő kutatók:

  • Vida Tivadar, projektvezető (Régészettudományi Intézet, ELTE, Budapest)
  • Knipper, Corina, projektvezető (Curt-Engelhorn-Zentrum Archäometrie, Mannheim)
  • Hajdu Tamás (Embertani Tanszék, ELTE, Budapest)
  • Koncz István (Régészettudományi Intézet, ELTE, Budapest)
  • Mende Balázs Gusztáv (Archeogenetikai Laboratórium, MTA, Budapest)
  • Mitcsenkov-Horváth Eszter (Régészettudományi Intézet, ELTE, Budapest)
  • Müller Róbert (Balatoni Múzeum, Keszthely)
  • Ódor János Gábor (Wosinsky Mór Megyei Múzeum, Szekszárd)
  • Pagacs, Sandra (Curt-Engelhorn-Zentrum Archäometrie, Mannheim)
  • Pap Ildikó Katalin (Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum, Szombathely)
  • Rácz Zsófia (Régészettudományi Intézet, ELTE, Budapest)
  • Szécsényi-Nagy Anna (Archeogenetikai Laboratórium, MTA, Budapest)
  • Szeniczey Tamás (Embertani Tanszék, ELTE, Budapest)
  • Wolff Katalin (Régészettudományi Intézet, ELTE, Budapest)

 

Konferenciák

Workshop I. ELTE BTK Régészettudományi Intézet, 2015.06.22.

Workshop II. ELTE BTK Régészettudományi Intézet, 2017.03.27.

 

Konferencia előadások

Kinship or aptitude: biological relationship between members of the early Avar period elite? International workshop: New Methods in History and Archaeology. Max-Planck-Institut für Menschheitsgeschichte; Jena, 2016.05.26-28.

Mobilität während der Völkerwanderungszeit: Implikationen von Strontium-Isotopendaten von Gräberfeldern des 5. und 6. Jh. in Westungarn. 9. Deutsche Archäologiekongress. Sektion: Frage Migration! – Erkenntnistheorien, Argumente, Modelle, Paradigmen. Mainz, 2017.07.03-07.08.

Where did the elephants come from? Ivory in context from the 6-7th century Carpathian Basin. 23th Annual Meeting of the European Assosciation of Archaeologists - Section 414: Riches from Distant Lands. Transfer and perception of prestige goods. Maastricht, 2017.08.30-09.03.

Isotopic evidence for human mobility in the Carpathian Basin during the Migration Period. 23th Annual Meeting of the European Assosciation of Archaeologists - Section 20: Beyond Migration. Interdisciplinarty approaches to mobility in Early Medieval Europe. Maastricht, 2017.08.30-09.03.

 Mobility and Population Transformation in the Carpathian Basin. Sessantaseiesima Settimana di studio. Le migrazioni nell'Alto Medioevo. Spoleto, 2018.04.05-04.11.

The complex approaches of artefact-archaeogenetics. 24th Annual Meeting of the European Assosciation of Archaeologists - Section 368: Archaeology of Movement. Barcelona, 2018.09.05-09.08.

Maternal genetic origin of the Avar period (7th century) nomadic elite in the Carpathian Basin. 8th International Symposium on Biomolecular Archaeology. Jena, 2018.09.18-09.21.

 

Publikációk

Koncz 2015 - 568 - A historical date and its archaeological consequences

Koncz & Tóth 2016 - 6th century ivory game pieces from Mosonszentjános

Csáky et al. 2018 - Inner Asian maternal genetic origin of the Avar period nomadic elite in the 7th century AD Carpathian Basin

Koncz 2018 - About brooches and networks: Some remarks on the female dress in the 6th-century Pannonia

 

Médiamegjelenések

http://nkfih.gov.hu/palyazatok/meggyozo-eredmenyek/fogzomancbol-olvashatok

https://www.btk.elte.hu/content/izotopok-genek-es-nepvandorlasok.t.3065