A brigetiói katonaváros és legiotábor komplex régészeti kutatása

OTKA K 108667

A kutatás célja a brigetiói legiótábor, katonaváros és tágabb környezetének komplex vizsgálata elsősorban nem romboló régészeti módszerek segítségével. A beépítetlen területeken végzett korábbi légifotók és régészeti kutatások alapján a legiótábor és a katonaváros eddig teljesen ismeretlen belső szerkezetének vizsgálata nagyon jó eredményeket ígér, ez a további légirégészeti kutatások mellett geofizikai vizsgálatok, terepbejárások és kis felületű szondázások segítségével vihető végbe. Az utcarendszer, lakónegyedek és nem lakó jellegű objektumok azonosítása, jellemző épülettípusok, építészeti módok meghatározása mellett a táborból kivezető utak szerkezetének és vonalvezetésének vizsgálata, valamint a Tatáról Brigetióba vezető vízvezeték pontos vonalának rekonstruálása is a kutatás fontos célja.

A Brigetio területén végzett régi ásatások dokumentációjának, leletanyagának feldolgozása is nagyban elősegíti munkánkat. A területtől délre található óholocén Duna-medrek talajfúrásokkal történő kutatása és keltezése fontos kérdésekre adhat választ az egykori város topográfiai helyzetével és környezeti adottságaival kapcsolatban. A projekt további célkitűzése az eddig nem ismert esetleges késővaskori települések lokalizálása Brigetio környezetében. A rombolásmentes régészeti módszerekkel való kutatás jól illeszkedik a magyarországi limes világörökségi helyszínné válását célzó folyamatba, aminek Brigetio az egyik kulcsfontosságú helyszíne.

A brigetiói tábor és canabae területe több hektárnyi összefüggő területen beépítetlen, ami kivételesen ritkának mondható a Római Birodalomban. Az erre a területre vonatkozó adataink azonban döntően leletmentésekből származnak, a modern, nem romboló kutatási módszerek eddig alig kaptak szerepet. A kutatások főként az egykori polgárváros területére koncentrálódtak tervásatások keretében, a katonaváros és a tábor területén csak esetenként egy-egy leletmentés kapcsán tudtunk ásatásokat végezni. Az elmúlt években számos fotó készült a még be nem épített, mezőgazdaságilag művelt területekről, amelyeken a tábor, a canabae, és a tábortól keletre lévő terület egyes részei jól kirajzolódnak, lakóépületek, utak, insulák nyomai fedezhetők fel. Ezek igazolták, hogy kedvező feltételek mellett a lelőhely jelentős része deríthető fel nem romboló régészeti módszerek segítségével. A belső struktúrák vizsgálata mellett fontos probléma a katonaváros kiterjedésének lehető legpontosabb lehatárolása. Az óholocén Duna-medrek korábbi kutatásainak hipotézise alapján Brigetio egy természetes, vizekkel övezett szigetre épült, ennek régészeti adatok alapján való eldöntése a kutatás egyik fontos feladata. Noha Brigetio neve kelta eredetű a római kori település területén, vagy közvetlen környékén kelta településre utaló nyomot egyelőre nem ismerünk. Az óholocén medrek jobb partján ugyanakkor, főként Brigetiótól Ny-ra, a légifényképezések tanulsága szerint sűrű településláncolat van, amelyek között nemcsak a római kori, hanem az őskori települések nyomait is megtalálhatjuk.

A projekt számos, a későbbi kutatások számára is fontos eredményt hozhat egyrészt Brigetio római korával kapcsolatban, másrészt a vizsgálati módszerek más helyen történő alkalmazhatóságának szempontjából. Az előzetes kutatások alapján valószínűsíthető a tábor és a canabae szerkezetének, utcahálózatának, épületeinek megismerése. Ezáltal a későbbi, tervezett kutatás számára relevánsabb területek kiválaszthatóakká válnak. Lehetővé válik a pusztulás szempontjából legveszélyeztetettebb területek kiválasztása, illetve a modern város terjeszkedése, fejlődése esetére támpontul szolgál. A vizsgált területről pontos térkép és jól használható térképészeti adatok fognak rendelkezésre állni. Lehetővé válik az egyes módszerek kontrollja, eredményeik összevetése, ezáltal a további kutatások során hatékonyságuk növelése. A brigetiói katonaváros szerkezetének kutatása nemcsak hazai, hanem európai viszonylatban is kimagasló jelentőségű eredményeket hozhat. A környező késővaskori, illetve római kori településrendszer megismerése nemcsak a római kori háttér-települések rendszerének, az utaknak és szerencsés esetben a vízvezetékrendszer azonosításának lehetőségét hordozza, hanem az előzmények megértését. Utóbbi alapjául szolgálhat a kelta nyelvű boiusokat és eraviscusokat elválasztó pannon (illyr) nyelvű azalusok későbbi pontos topográfiai azonosítását célzó kísérleteknek is.

Brigetio a magyarországi limes világörökségi helyszínné válását célzó folyamat egyik kulcsfontosságú helyszíne, a folyamat sikere esetén a tábor és a katonaváros területén végzett kutatások eredményei fontos részét fogják képezni a nagyközönség számára elkészítendő háttéranyagoknak. Ez jelentősen elősegítheti Komárom és térsége turizmusának és kulturális életének fejlődését.

Résztvevők

A kutatás záróbeszámolója: 108667_ZJ1_35157