• Kutatók Éjszakája a Régészettudományi Intézetben

    • 2018.09.22. 22:47
    eseményekKutatók Éjszakája

     

    Kutatók Éjszakája

    2018. szeptember 28.

    ELTE BTK Régészettudományi Intézet

    Múzeum körút 4/B

     

    Mesélő régészek – mesélő tárgyak

    Ezen a szeptember végi estén az ELTE BTK Régészettudományi Intézetét fölkeresők meséket hallgathatnak. Meséket, melyek távoli, régi világokba visznek el, mesélőik pedig maguk a régészek. A mesék régészeti leletekről fognak szólni, aranyból és üvegből, kőből, csontból és agyagból készültekről, egyszerűekről és különlegesekről. A bennük rejtőzködő történeteket régészeti módszereinkkel tudtuk föltárni és kibontani, megismerve így a tárgyak életét és fölidézve egyúttal egykori használóik világát is. Meséink főszereplői: egy több ezer éves állatcsigolya, melybe csiszolt kőeszköz fúródott; drágakövektől csillogó ruhakapcsoló tűk az V. századból; egy vaskori állatszobrocska, melyre a mezőn bukkantak; elefántcsontból készült és az Alföldön használt játékkorongok a népvándorlás korból; egy előkelő római polgár üvegpalackja Komáromból; évezredekkel ezelőtt élt rézkori főnökök réz- és kőtárgyai; a mesés Bizáncban készült tompafényű ezüstedények; egy puskacső a végvári harcok idejéből valamint egy hatalmas ékkőberakásos aranycsat, melyet egy avar előkelő hordott.

    Szívesen látunk gyerekeket és családokat, fiatalokat és időseket – mindenkit, akit érdekel a régészet mesés világa. A gyerekeket a már megszokott régészeti játszótérrel, ékszer készítéssel, rajzolással, játékokkal és mesékkel is várjuk.

         

    Dr. Csippán Péter és Faragó Norbert

    Történet az őstulokról és a nyílhegyről – nyomozás 7000 évvel ezelőtti vadászatokról

    A Magyar Nemzeti Múzeum állandó régészeti kiállításán látható egy őstulok csigolyája és a belefúródott, kőből pattintott kőeszköz. Előadásunk ebből a tárgyegyüttesből indul ki: régészeti módszereink segítségével utánajárunk, hogyan vadászhattak 7000 évvel ezelőtt az Alföldön, hogyan sebesíthették meg és ejthették el ezt az embernél is magasabb, tonnás vadállatot. Hogyan és milyen kőből készült a parányi kőeszköz és milyen messziről hozták nyersanyagát? Nyomozásunkat kiterjesztjük arra is, hogy mi történt az őstulokkal halála után: hol és hogyan darabolták föl, mely részét mire hasznosíthatták, miként fogyaszthatták el húsát, mi készült bőréből és csontjaiból.

    Időpont:              18.00–18.40, 19.00–19.40, 20.00–20.40

    Helyszín:              Múzeum körút 4/B, alagsor 010, Archeometriai Laboratórium

     

    Dr. Dévai Kata

    Szellem a palackból, avagy ókori üvegmárkák és készítőik

    Az üveg, mint az ókor műanyaga, olcsó volt, de tetszetős, így nemesebb anyagokból készült tárgyak utánzatai készültek belőle. A római korban az üvegfújás feltalálása és a törött üveg újra hasznosítása révén az üvegtárgyak használata hatalmas méreteket öltött. A tárgyakon gyakran találunk névbélyegeket, márkajelzést, de vajon mit tudhatunk ezek alapján az üvegfújókról? Léteztek-e híres ókori üvegmárkák? Tudjuk-e rekonstruálni egy-egy üvegtárgy és készítője történetét? Ki volt Lucius Publicus és hogyan került palackja egy brigetiói (a mai Komárom) pincébe?

    Időpont:              18.00–18.30, 20.00–20.30

    Helyszín:              Alagsor 033, Könyvtár Antik Olvasó

     

    Gulyás Bence

    Az ezüstedény két útja – Távolsági kereskedelem a kora középkorban

    A kora középkor, azaz a 6–7. század régészetében gyakran előfordul, hogy egy-egy tárgy a hagyományos elterjedési területétől több száz vagy akár ezer kilométerre kerül elő. Nincs ez másképp a címben említett bizánci ezüsttárgy esetében sem, amely biztosan Közép-Ázsiában is megfordult, és végül az Urálban bukkantak rá. De vajon miért versenyeztek világbirodalmak egymással, hogy egy, az ismert világ perifériáján lévő régióval kereskedhessenek? Előadásomban erre is fény derül…

    Időpont:              18.00–18.30, 21.00–21.30

    Helyszín:              Alagsor 029, Könyvtár Bóna-István terem

     

    Koncz István

    „Mesélj nekik csatákról, királyokról és elefántokról…”

    1965-ben bányaművelés során elefántcsontból készült korongok kerültek elő a mai Jánossomorja területén. Mire szolgáltak ezek a szépen megmunkált, 6. századi darabok? Hogy kerül elefántcsont Magyarországra, hol készültek és mire szolgáltak? Mit tudhatunk a történetükről és ami még fontosabb, mit mesélnek a férfiről, aki mellé eltemették őket?

    Időpont:              18.00–18.30, 20.00–20.30

    Helyszín:              Alagsor 02, Restaurátor Műhely

     

    Dr. Mitcsenkov-Horváth Eszter

    Mesébe illő történet egy pompás ruhakapcsoló tűről

    Egyszer régen, réges-régen… a múlt század elején egy távoli kis faluban néhány munkáslegény egy egészen hétköznapi funkciót betöltő, de egészen különleges megjelenésű tárgyra bukkant. A közel ezerötszáz éves, párban viselt ruhakapcsoló tűk – a gávai fibulapár – izgalmas történetéről szól majd az előadás, amelyben az ékszer készítője, viselője, találói és kutatói játszanak majd főszerepet. Lesz szó távoli földrészekről érkező drágakövekről, feltűnésre vágyó büszke királynéról, kicsinyes bűnrészesekről, leleményes geológusról és még sok más érdekességről.

    Időpont:              19.00–19.30

    Helyszín:              Alagsor 033, Könyvtár Antik Olvasó

     

    Nagy Szabolcs Balázs

    Mesélő puskacső a palotai várból

    Egy 2016. évi ásatás során került napvilágra Várpalota várából az a puskacső, mely egyedi leletként önmagában is sokat elárul a vár történetéből. Egészen pontosan a végvári harcok idejéhez visz közelebb ez a kivételesen jó állapotban megmaradt lelet, ráadásul úgy tűnik, az egyik legjobban ismert ostrommal áll összefüggésben földbe kerülése. Lelőkörülményei, a környezetében feltárt további leletek és rétegek egy kerek történetet körvonalaznak, így a puskacső története a törökkel szembeni küzdelem egy jellegzetes időszakára, eseményeire világítanak rá.

    Időpont:              19.00–19.30, 21.00–21.30

    Helyszín:              Alagsor 02, Restaurátor Műhely

     

    Novinszki-Groma Katalin és Gergácz Rebeka

    A százhalombattai agyagállat meséje

    Időpont:              19.00–19.30, 20.00–20.30

    Helyszín:              Múzeum körút 4/B, alagsor 011

     

    Dr. Siklósi Zsuzsanna

    Egy 6300 éve élt főnök nyomában

    Nemcsak napjainkban éljük életünket kapcsolatok és közösségek szövevényes hálózatában. Már az őskori emberek is fenntartottak nagy földrajzi távolságokat átfogó kapcsolatokat, akárcsak manapság. A látogatók bepillantást nyerhetnek abba, hogy egy 6300 éve a mai Magyarország területén élt, közössége vezető pozícióját betöltő személy kiket ismerhetett, hol készülhettek értékes tárgyai. Hogyan működhettek ezek a több 100 km-t átfogó kapcsolatrendszerek a modern közlekedés, kommunikáció technológiája nélkül, sőt még a kerék feltalálása előtti időszakban?

    Időpont:              18.00–18.30, 19.00–19.30

    Helyszín:              Alagsor 032, Könyvtár Központi Olvasó

     

    Dr. Rácz Zsófia és Dr. Mitcsenkov-Horváth Eszter

    A kunbábonyi avar fejedelem aranyöve

    A Kunszentmiklós-Kunbábony határában 1972-ben előkerült 7. századi sír a leggazdagabb ismert avar kori leletegyüttes, egy keleti eredetű avar fejedelem sírja. Ugyan az itt lelt tárgyakat már régóta kutatják, a régészeti módszerek fejlődésének köszönhetően évről-évre új információkkal gazdagodunk e temetkezésről. Mostani előadásunkban elsősorban az avar fejedelem övéről, annak is a nagy, aranyból készült és ékkőberakásos övcsatjáról fogunk mesélni, amely páratlan alkotás a korabeli Európában.

    Időpont:              19.00–19.30, 20.00–20.30

    Helyszín:              Alagsor 029, Könyvtár Bóna-István terem

     

    Dr. Szilágyi Márton

    Mese a láthatatlan emberről

    A képekkel illusztrált kötetlen előadásban, beszélgetésben egy magyarországi rézkori temetőből előkerült leletegyüttes történetét próbáljuk felgöngyölíteni. A lelet nem más, mint egy különleges sír, mely mindenben megfelelt a kor szokásainak – kivéve, hogy a halottat nem helyezték bele. Az érdeklődők a sírban talált speciális tárgyakból kiinduló izgalmas nyomozáson keresztül a mai modern régészet kutatási módszereibe és gondolkodásmódjába is betekintést nyerhetnek.

    Időpont:              20.00–20.30, 21.00–21.30

    Helyszín:              Alagsor 032, Könyvtár Központi Olvasó

     

    Solnay Eszter, Soós Bence és Görög Vilmos

    Mesés régészeti játszótér

    A program célja a legfiatalabb korosztály (1–14 év) megismertetése a régészettel játékos módon. Régészeti témájú kvíz-játékkal, süteménydíszítéssel, kifestőkkel, ékszerkészítéssel, puzzle-val, memóriajátékkal „restaurálással” várjuk az érdeklődőket. Az elkészített tárgyak mellé meséket, történeteket is kapnak a régészhallgatóktól. Az este folyamán a gyerekeknek lehetősége nyílik betekinteni a terepi munkába, átélni a tárgyak megtalálásának örömét az e célból felállított mini-ásatáson.

    Időpont:              17.00–20.00

    Helyszín:              Trefort-kert, B-épület mögötti parkoló

     

    A Kutatók Éjszakájának hivatalos honlapja itt található.