• Kutatók Éjszakája 2019

    • 2019.09.23. 14:49
    eseményekKutatók ÉjszakájaMeghívó

    Kutatók Éjszakája

    2019. szeptember 27.

    ELTE BTK Régészettudományi Intézet

    Múzeum körút 4/B

     

    Idén is megrendezésre kerül a Kutatók Éjszakája az ELTE BTK Régészettudományi Intézetében, amelynek keretében ezen az estén a hozzánk ellátogatók az Intézetben folyó legfrissebb kutatásokba nyerhetnek bepillantást. Olyan újdonságokról, friss fölfedezésekről értesülhetnek, melyekről nagyközönség előtt még nem számoltak be régészeink. Hogyan népesültek be a római kori Pannonia városokon kívüli, vidéki területei? Hogyan használták a tájat a vaskorban élők Süttő környékén? A középkori Magyar Királyság várbirtokos urai hogyan gyarapították jogszerűtlen eszközökkel vagyonukat és hogyan lehet ezt régészetileg bizonyítani? Milyen titkos módszerekkel készültek a ruhakapcsoló tűk a római kori Komáromban? Kik voltak és hogyan éltek az őskorban azok az emberek, akiknek az élelemtermelést, az első fémtárgyakat vagy a kerék föltalálását köszönhetjük? Milyen varázslatos szertartások helyszíne volt az őskorban az aggteleki Baradla-barlang? És különleges ráadásként: élőben jelentkezik be egy asszír település (Kr. e. 9–7. század) feltárásáról az iraki Kurdisztánban ásatásokat végző csapatunk.

    Szívesen látunk gyerekeket és családokat, fiatalokat és időseket – mindenkit, akit érdekel a régészet izgalmas világa. A gyerekeket régészeti vidámparkkal, kézműves foglalkozásokkal, játékokkal is várjuk.

    a

    a

    Előadások és programok

     

    Dr. Bödőcs András

    Migráció – Okkupáció – Transzformáció. A földrajzi környezet, annak átalakítása, a területi közigazgatás és közlekedés kölcsönhatása az Észak-Dunántúlon a késő vaskortól a római uralom végéig

    Az előadás az ÉNY-Dunántúl római kori be- és megtelepülésének folyamatával, az új hatalmi helyzet és gazdasági struktúra környezetre gyakorolt hatásával, a katonai okkupáció mögött lassú migrációs folyamatokkal érkező népesség és a helyi lakósság keveredésével létrejött új gazdasági egységek kialakulásával foglalkozik. Sok téves elképzelés van a történetírásban is, amelyek sokszor antik szerzők adatain alapulnak, pedig a kurrens kutatások megcáfolni látszanak. Még élénken él az a kép, ami az ideérkező és földet kapó első telepesek, a római legiók kiszolgált veteranusai keserves erdőirtó munkáját vetíti fel.

    Az előadás során modern módszerekkel, számítógépes modellezéssel, távérzékelési adatokkal és nagy felületű, a talajba is bizonyos mértékig „belátó” geofizikai felmérésekkel szeretnénk bemutatni, hogyan is történt a „vidéki” Pannonia római meghódítása. A fókusz most nem az állandó katonai jelenlétet kívánó határvidékre, a limesre, hanem a hátországot jelentő, a gazdasági termelést és a hadsereg ellátását biztosító belső területeken lesz. A mai Vas megyében létrejött első pannoniai város Savaria/Szombathely körül gigantikus koordináta rendszerben létrehozott földosztás geodéziai bravúrja mellet az új tulajdonosok tájátalakító munkája is figyelmet érdemel, amely során például a mai formában látott vízrajzot is kialakították.

    Időpont:              18.00–18.45, 19.00–19.45, 20.00–20.45

    Helyszín:             Múzeum körút 4/B, alagsor 011, Erasmus-terem

    a

    Dr. Czajlik Zoltán – Fejér Eszter – Jáky András - Novinszki-Groma Katalin – Dr. Rupnik László

    A vaskor előtt/közben/után. Monumentális tájhasználat nyomai a süttői platón

    Az Interreg DTP Iron-Age-Danube, vagyis a vaskori Duna programjában a vaskori táj, az egykori erődítések és halomsírmezők megismerése, feltérképezése, értelmezése és megmaradási lehetőségeinek és bemutathatóságának vizsgálata volt az ELTE feladata. 3 ország 5 nagy lelőhelyén kutattunk, Süttő esetében kisebb feltárásokra is sor került. Ezen az estén ezekről az eredményekről számolunk be, 4 tételben

    1. Amiről a térképek, a légi felvételek és magnetométer mesél
    2. Amiről a felszíni leletek, a fúró és az ásó mesél
    3. Amiről a fémek, a cserepek és a kövek mesélnek
    4. Amiről az embercsontok, az állatcsontok és a növényi maradványok mesélnek

    Időpont:              19.00–19.45 magyar nyelvű előadás, 20.00–20.45 angol nyelvű előadás

    Helyszín:             Múzeum körút 4/B, alagsor 032, Könyvtár-Központi olvasó

    a

    Dr. Kalla Gábor (és az ásatási csapat tagjai)

    Az Asszír Birodalom (Kr. e. 9–7. század) határvidékén. „Élő” közvetítés az ELTE iraki kurdisztáni ásatásáról

    Az előadás két részből áll, egy filmből és egy élő közvetítésből Irak kurdisztáni régiójából. A helyszínen frissen összeállított film beszámol az ELTE idei, szeptember 7-én kezdődő ásatásának legfrissebb eredményeiről, majd szándékaink szerint a hallgatóság a világháló segítségével kérdéseket tehetne fel a terepmunkáról. A kutatás helyszíne Grd-i Tle 30 méter magas romdombja (tell-települése), egy hegyekkel körülvett termékeny völgy, a Rania-síkság nyugati részét uralja, és közel 10 ezer éven át volt lakott. Az idei munka fő célja annak az időszaknak a kutatása, amikor a települést a Bibliából is jól ismert Újasszír Birodalom (Kr. e. 9–7. század) hatalmát kiterjesztve a régióra, helyi igazgatási központtá emelte. Természetesen most még nem ismertek az idei felfedezések, de a munka 2018-as évadban megtalált, háborúban lerombolt, gazdag leletanyagot adó újasszír települést fogja kutatni, így újabb jelentős eredmények várhatók.

    Időpont:              17.00–17.45

    Helyszín:             Múzeum körút 4/B, alagsor 032, Könyvtár-Központi olvasó

    a

    Nagy Szabolcs Balázs

    Középkori „offshore-lovagok”? Várak, urak, jogtalanságok

    A társadalmi elit hatalmi visszaélései hosszú múltra tekintenek vissza. A fennálló törvényekkel vagy szokásjoggal szembemenő viselkedés a középkori Magyar Királyság várbirtokos urai számára is lehetőséget teremtett vagyonuk gyarapítására, hatalmuk kiterjesztésére. Az előadás során e jelenségnek többféle lenyomatára derül fény, melyeket az utóbbi évek, évtizedek történeti és régészeti kutatásai hoztak napvilágra. A kétségtelenül tetten érhető jogtalanságok vajon a központi hatalom ellenére vagy annak hallgatólagos hozzájárulásával valósultak meg?

    Időpont:              18.00–18.45 magyar nyelvű előadás, 19.00–19.45 angol nyelvű előadás

    Helyszín:             Múzeum körút 4/B, alagsor 031, Könyvtár-Antik olvasó

    a

    Sáró Csilla

    Fémművesség Brigetióban: a római kori fibulakészítés titkai

    Különféle kutatások alapján ismert, hogy a római kori Brigetióban (a mai Komáromban) bronzműves műhely/műhelyek működtek, ahol fibulák, azaz a ruha összekapcsolására használt tűk készítésével is foglalkoztak. Az előadásban az alábbi kérdésekre keresem a választ: Milyen információk alapján bizonyítható egy lelőhelyen ez a műhelytevékenység? Hogyan készítették pontosan ezeket az ékszereket? Milyen technikai trükköket kellett alkalmaznia egy mesternek a készítési eljárás során? Megfigyelhető-e a tömeggyártás vagy az egyediségre való törekvés?

    Időpont:              19.00–19.30, 20.00–20.30

    Helyszín:             Múzeum körút 4/B, alagsor 021, Alföldy Gáza Epigráfiai Könyvtár

    a

    Dr. Siklósi Zsuzsanna

    Őskori találmányok – névtelen feltalálók

    Manapság gyakran hallunk a technológiai innovációk jelentőségéről. Egy-egy áttörő újítás feltalálójának nemcsak hírnevet és gazdasági hasznot hozhat, hanem gyökeresen átalakíthatja az emberiség történelmét is. Gondoljunk csak az internet vagy a számítógép feltalálására.

    Vajon mit tudunk azokról az emberekről, névtelen feltalálókról, akiknek olyan, az emberiség későbbi történelmét alapjaiban meghatározó találmányokat köszönhetünk, mint a kerék, az élelemtermelés vagy az első fémtárgyak? Kik voltak ezek a felfedezők? Hol éltek? Hogyan terjedtek el ezek az újítások, innovációk az őskorban?

    A látogatók bepillanthatnak a modern régészek munkájába, akik szenzációs leleteket és apró információmorzsákat egyaránt felhasználnak ahhoz, hogy jobban megismerjük múltunkat.

    Időpont:              18.00–18.45

    Helyszín:             Múzeum körút 4/B, alagsor 032, Könyvtár-Központi olvasó

    a

    Dr. Szabó Gábor – Nyírő Ádám Artúr

    Ősi rituálék nyomában. Új régészeti kutatások az aggteleki Baradla-barlangban

    Az elmúlt években az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének régészei új kutatásokat kezdtek Magyarország régészeti szempontból legösszetettebb barlangjában az aggteleki Baradla-barlangban. A fémkereső-műszeres felderítésnek és az ásatásoknak köszönhetően új megközelítésben értelmezhető ez a mai is titokzatos hatást keltő tér. Úgy tűnik, a barlang két korszakban – a középső újkőkorban és a bronzkor kései szakaszában – is olyan különleges rituális helyszín volt, ahová távoli térségekből érkeztek embercsoportok, hogy ünnepélyeken és szertartásokon vegyenek részt. Az előadásban az új kutatások eredményei mellett áttekintjük az ősi barlanghasználat legizgalmasabb régészeti példáit a világ különböző pontjain.

    Időpont:              18.00–18.45, 19.00–19.45

    Helyszín:             Múzeum körút 4/B, alagsor 029, Könyvtár-Bóna István-terem

    a

     

    a

    Fenyvesi Bianka – Görög Vilmos és a régészhallgatók

    Régészeti vidámpark

    A program célja a régészet megismertetése a gyerekekkel. Várunk kézműves foglalkozásokkal, így lehet majd régészeti témájú süteményeket (csontok, vázák, stb.) díszíteni vagy régészeti korú ékszerek másolatát elkészíteni. Készülünk játékokkal: archaeopuzzle, színező, régészeti homokozó, kvíz és memória játék, valamint a régészeti műszerekkel is meg lehet ismerkedni. A résztvevők a szervező régészhallgatókkal is beszélgethetnek és megtudhatják, miért akarnak ők régészek lenni.

    Időpont:              17.00–20.00

    Helyszín:             Múzeum körút 4/B, Trefort-kert, B épület mögötti parkoló