A brigetiói katonaváros és legiotábor komplex régészeti kutatása

  Borhy László, Bartus Dávid, Czajlik Zoltán
  2013-2017
római kor

OTKA K 108667

A kutatás célja a brigetiói legiótábor, katonaváros és tágabb környezetének komplex vizsgálata elsősorban nem romboló régészeti módszerek segítségével. A beépítetlen területeken végzett korábbi légifotók és régészeti kutatások alapján a legiótábor és a katonaváros eddig teljesen ismeretlen belső szerkezetének vizsgálata nagyon jó eredményeket ígér, ez a további légirégészeti kutatások mellett geofizikai vizsgálatok, terepbejárások és kis felületű szondázások segítségével vihető végbe. Az utcarendszer, lakónegyedek és nem lakó jellegű objektumok azonosítása, jellemző épülettípusok, építészeti módok meghatározása mellett a táborból kivezető utak szerkezetének és vonalvezetésének vizsgálata, valamint a Tatáról Brigetióba vezető vízvezeték pontos vonalának rekonstruálása is a kutatás fontos célja.

(Tovább...)

A kőnyersanyag-forrásokkal való gazdálkodás változásai a középső paleolitikumtól a középső neolitikumig Észak-Magyarországon

  Mester Zsolt
  2017-2021
őskor paleolitikum neolitikum

A természeti erőforrásokkal való gazdálkodás az alkalmazkodás és létfenntartás egyik alapkérdése volt az emberi történelem során. A kutatás ezt a problémakört egy olyan időintervallumban vizsgálja, a középső paleolitikumtól a középső neolitikumig, amikor jelentős éghajlati-környezeti változások és jelentős gazdasági-kulturális változások mentek végbe. A természeti erőforrások közül a kőnyersanyagokra fókuszálunk, mert régészetileg leginkább a kőiparokon keresztül tanulmányozhatóak ezek a változási folyamatok a megjelölt időléptékben. (Tovább...)

A nyersanyagforrások és az Északi-Kárpátok régiójának őskori betelepülése és emberi kapcsolatai

  Mester Zsolt
  2011-2012
őskor paleolitikum

A Kárpátok hegyvonulata markáns földrajzi határként ívelődik Közép-Európában a Kárpát-medence és a környező területek között. Ugyanakkor a hágóival össze is köti azokat. A régészeti leletanyagok arról tanúskodnak, hogy ezek a kapcsolatok az őskor minden korszakában fennálltak. Számos esetben a kőszerszámok nyersanyaga az egyik legjobb jelzője a földrajzi régiókat összekötő kapcsolatrendszereknek. Intézetünk, lengyel, szlovák és ukrán kollégákkal együttműködve, ötéves kutatási programot indított, amelyben terepi kutatások és laboratóriumi vizsgálatok szerepelnek. A programban azt vizsgáljuk, hogyan használták fel a kőnyersanyagokat az őskori telepeken, s hogyan viszonyul mindez a rendelkezésükre álló kovafélékhez. Ebből megtudhatjuk, milyen szerepet játszottak a nyersanyagforrások az őskori embercsoportok megtelepedési stratégiáiban.

(Tovább...)

Bibracte

  Szabó Miklós
  1988-
vaskor római kor

Az ókori Bibracte, mai nevén Mont Beuvray, Közép-Franciaországban: Bourgogne-ban található. A haeduusok központi oppiduma a Morvan középhegység szívében helyezkedik el, egy vízrajzilag fontos választóterületen a Loire-völgye és a Saône medencéje között.

(Tovább...)

Brigetio

  Borhy László, Bartus Dávid
  1992-
római kor

Komárom / Szőny római kori elődjének, a színvonalas régészeti leletekben, faragott és feliratos kőemlékekben bővelkedő Brigetiónak a neve világszerte ismert a provinciális régészet és az ókortörténet tudományának művelői körében. Carnuntum, Vindobona és Aquincum mellett Brigetio volt a Pannonia tartományban állomásoztatott 4 legio egyikének, a legio I Adiutrixnek az állomáshelye a Kr. u. 1. századtól kezdődően a római uralom végéig. A fent említett három másik lelőhely tudományos kutatottságához képest azonban Brigetio területén csak jóval később és kevésbé kiterjedten indultak meg a régészeti kutatások.

(Tovább...)

Bronzkincsek, bronzdeponálás a késő bronzkorban

  Szabó Gábor
  2006-
őskor bronzkor

A bronzkor idején Európa legtöbb régiójában elterjedt jelenség a különböző tárgyakból álló bronzkincsek elrejtése. A kincsek földbe kerülésének okát máig nem sikerült megnyugtatóan tisztázni. Vannak, akik háborús fenyegetés veszélyével, mások az egykori közösségek nyersanyagtartalékának, esetleg bronzöntőmesterek árukészletének elrejtésével magyarázzák a bronztárgyak föld alá kerülését. Az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb teret kap az az elképzelés, amely szerint az elrejtett kincsek zöme áldozati, fogadalmi ajándékként került a földbe.

(Tovább...)

Kapcsolatrendszerek és kulturális interakciók modellezése az urnamezős időszak kezdetén a Kárpát-medencében

  Váczi Gábor
  2014-2017
őskor bronzkor

Az urnamezős művelődésnek nevezett, késő bronzkori (Kr. e. 13–12. századi) anyagi kultúra Kárpát-medencei megjelenésének módja, üteme és keltezése nem sorolható a késő bronzkor hazai kutatásának részletesen kutatott és letisztult eredményekkel rendelkező szegmensébe. Annak ellenére sem, hogy ez a korszak kiemelt fontosságú a későbbi urnamezős időszak és a koravaskor folyamán a fegyveres elit megerősödését eredményező társadalmi folyamatok megértésében, melynek régészeti bizonyítékai között a fegyverek és erődített települések számának ugrásszerű növekedése a legszembetűnőbb.

(Tovább...)

Kazah-magyar régészeti kutatások Tölebi határában

  Mordovin Maxim
  2007-2009
középkor

Az ELTE BTK Régészettudományi Intézete már évek óta folyamatosan szervez kutatásokat a kazahsztáni régészekkel együttműködve az egykori Selyemút mentén, a Csu-folyó völgyében. A kutatásokban az Intézet szakemberei mellett hallgatók is részt vesznek, akik az egzotikus tájakkal való megismerkedés mellett, jelentős szakmai tapasztalatokat is szereznek, mind munkaszervezés, mind anyagfeldolgozás tekintetében.

(Tovább...)

Mobilitás és a népesség átalakulása a Kárpát-medencében a Kr. u. 5-7. században

  Vida Tivadar
  2014-2017
népvándorlás kor

OTKA-DFG projekt

A kutatások alapvető célja az 5-7. századi Kárpát-medencében a népesség átalakulásának megismerése, a különböző identitásformák feltárása. Ennek érdekében a kutatások alapkérdése a bevándorlók és a helyiek arányának és összetételének meghatározása, együttélésük formájának megértése, és kísérlet a bevándorlók származási helyének felkutatására. (Tovább...)

Öcsöd-Kováshalom. Egy késő neolitikus tell-szerű település régészeti leletanyagának kvantitatív elemzése

  Raczky Pál
  2016-2018
őskor neolitikum

A kutatás célkitűzése a tiszai kultúra komplex településén feltárt leletanyag forráscsoportok szerinti feldolgozása és azok strukturált együtteseinek GIS alapú térbeli modellben való rekonstrukciója. A program az Öcsödön 1980 és 1985 között napvilágra került kerámiamaradványok, agyagplasztikák, kő- és csonteszközök, valamint az archeozoológiai emlékek egykori eloszlásainak egységes térinformatikai rendszerben való integrálását igyekszik megvalósítani. (Tovább...)