• Krízis 7

    • 2019.03.31. 21:31
    előadás-sorozatMeghívónépvándorlás kor

    A Krízis nyomai a régészetben sorozat Bollók Ádám Bizánc a 6-9. században: a Justinianos-kori krízistől a képvita végéig című előadásával folytatódik. I. Justinianos bizánci császár (ur. 527-565) uralkodásának időszakát a szaktanulmányok és a népszerűsítő munkák sokáig egyaránt a késő ókori kultúra utolsó igazán virágzó korszakaként állították olvasóik elé. A Keletrómai Birodalom területi kiterjedése a sikeres katonai vállalkozások nyomán korábban nem látott méreteket ért el, amint az építészet és a képzőművészetek terén is jelentős alkotások fémjelzik Justinianos idejét. A császár hírnevének és építkezéseinek neves méltatója is akadt a kaisareiai Prokopios személyében. A 6. század középső harmadának "aranykorát" azonban számos tragikus esemény árnyékolta be, amelyek közül a legnagyobb hatású kétség kívül az 540-es évek első felének nagy pestisjárványa volt. A Justinianos-kori "virágzás" után alig egy évszázaddal a császár birodalma romokban hevert: területe néhány évtized alatt jelentősen összezsugorodott, a 7. század második és a 9. század első fele közötti időszakot pedig gyakran a "bizánci sötét kor" névvel illetik. Az előadás ezt az időszakot kísérli meg átfogni, s azokat a folyamatokat mutatja be, amelyek az ókori világ végéhez és a kora középkor kezdetéhez vezető krízisidőszakot alapvetően határozták meg a Mediterráneum keleti felében.