• Krízis 8

    • 2019.05.02. 10:32
    előadás-sorozatközép korMeghívó

    2019. május 8-án Rosta Szabolcs A tatárjárás pusztulási horizontja a Kárpát-medencében című előadásával folytatódik a Krízis nyomai a régészetben sorozat.

    A magyar történelem folyamán sokszor adódtak krízishelyzetek, melyek – a társadalomra gyakorolt hatásuk miatt – általában az adott korszakok jól dokumentált pillanatai közé tartoznak. Mindamellett az írott források vagy a néphagyomány által megőrződött események hitelesítése, jogos igényként merül fel a jelenkor emberében. A régészettudomány, jellegénél fogva eleve alkalmas a történeti korok kataklizmáinak bizonyítására, pontosítására. Azonban a régészet lehetőségei is korlátozottak; így egyes, a kollektív tudatban erősen jelenlévő krízishelyzetek kapcsán nehezen magyarázható különbözőség léphet fel a vélt tudásunk és a rendelkezésre álló, régészeti adatok között. Ezek feloldása sokszor a kortárs kútfők hitelességének megkérdőjelezésével történik, több esetben természetesen jogosan. Néha azonban kiderül, hogy a korlátolt régészeti lehetőségek miatt nem találunk, vagy esetleg nem ismerünk fel olyan jelenségeket, melyek magyarázatot adnának erre az ellentmondásra. A tatárjárás kutatása ez utóbbi jelenség beszédes példája. A magyar történelem emberáldozatot tekintve legnagyobb katasztrófája sokáig nem, vagy csak közvetett módon volt bizonyítható régészeti adatok és módszerek segítségével. Az 1990-es évektől azonban a helyzet gyökeresen megváltozott. A tatárjárás eseményeinek mára nagy számban váltak ismertté helyszínei, amelyek szisztematikus kutatása révén mára a tatárjárás régészete a magyar középkori régészet önálló ágává fejlődött. Bátran kijelenthető, hogy párhuzamosan a technikai lehetőségek bővülésével, ma a magyar régészettudomány egyik legsikeresebb és legjobban fejlődő szakterületévé vált.