• Meghívó Claus von Carnap-Bornheim előadására

    • 2019.05.02. 10:55
    Meghívónépvándorlás kor

    Minden érdeklődőt szeretettel várunk Prof. Dr. Claus von Carnap-Bornheim régész díszdoktor 2019. május 9-én 17 órakor tartandó előadására az ELTE BTK Kari Tanácsterembe, valamint 2019. május 10-én, 10 órára a Pázmány nap alkalmából a Doctor et professor honoris causa cím adományozására az ELTE Aula Magna-ba (Egyetem tér 1-3.).

    Claus von Carnap-Bornheim a kieli Christian-Albrechts Universität egyetemi tanára, a Schleswig-Holsteinisches Landesmuseum Schloss Gottorf in Schleswig főigazgatója és az általa alapított Zentrum für Baltische und Skandinavische Archäologie kutatóintézet vezetője. Kutatásainak középpontjában az Imperium és a Barbaricum viszonya, vagyis a Római Birodalom peremén élt európai népek kultúrája, társadalmi szervezete, gazdálkodása, életmódja és szerteágazó, elsősorban a birodalommal fennálló kapcsolatrendszere áll. Claus von Carnap Bornheim az Akademie der Wissenschaften und der Literatur in Mainz levelező tagja, s ezen kívül tagja számos egyéb tudományos szervezetnek, folyóiratok és sorozatok szerkesztő bizottságainak, valamint intézmények tudományos tanácsadó testületének. A dániai tudományért kifejtett tevékenységéért a dán királytól 2017-ben elnyerte a Danebrogorden kitüntetést, 2018-ban pedig a német államfőtől eredményes kutatói tevékenységéért és kiemelkedő tudomány- és múzeumszervezői teljesítményéért a Német Szövetségi Köztársaság első Osztályú Szolgálati Keresztjét (Bundesverdienstkreuz 1. Klasse).

    Die skandinavischen Kriegsbeuteopfer der jüngeren römischen Kaiserzeit. Neue Wege der Auswertung und Interpretation

     A római császárkori és népvándorlás kori hadi felszerelés és hadizsákmány áldozó helyeken (Illerup, Thorsberg, Nydam,  Vimose) feltárt tárgyak (fegyverek, eszközök, viseleti elemek, stb.) az észak- és közép- európai történelem kulcsleletei. A leletanyag időrendjének új módszerek segítségével történő pontosítása (digitalizálás, 3D megjelenítés) igazolta, hogy az áldozat létesítése nem ciklikus volt, hanem egyedi eseményekhez kötődött, és az adott helyre évszázadokkal később is visszatérhettek. A hadieszköz áldozatot a helyi lakosság vagy bajelhárító célból valamilyen veszély elkerülése érdekében vagy egy sikeres hadi vállalkozás után hálából helyezte el a tavakban vagy mocsarakban. A fegyverek típusa és minősége alapján következtetni lehet a harcosok eredetére, a katonai egység szervezeti formájára és harci technikájára. E hierarchizált csoportok a Tacitus által leírt katonai kíséretre emlékeztetnek. Az áldozati leletek nem folyamatos hadiállapotot jeleznek, hanem a katonai elitek hatalmi, politikai összetűzéseire utalnak. A feláldozott, legtöbbször tudatosan rongált fegyverek és eszközök katonai konfliktusok rituális lezárását, az ellenség felett aratott győzelem manifesztációját jelentik. E több ezer leletet tartalmazó áldozatok összetett képet adnak a germán társadalomról, amely a késő antik időszakban ütőképes katonai egységekbe szerveződött.