Ötvösművesség két korszak határán. Kézműves hagyományok és szervezeti változások a Kárpát-medencében, a germán törzsi királyságok korából származó ötvösmunkák archeometriai kutatása alapján

  Horváth Eszter
  2014-2019
népvándorlás kor

A kutatás alapkérdése, hogy a késő római világ és annak ókori gyökerű berendezkedése hogyan alakult át az Óvilág területein és elsősorban a Kárpát-medencében. A politikai események milyen összefüggésben álltak a gazdasági és kulturális élet, a kézműves iparágak és technológiák, valamint a kapcsolatrendszerek változásaival? Milyen szerepet játszott az átalakulás folyamatában a Kárpát-medence, amely egykori birodalmi és barbár területeket egyaránt magába foglalva jól tükrözi a kora középkori Európa kettősségét?

(Tovább...)

Újkőkori élettörténetek. Biorégészeti kutatások a polgári mikrorégió temetkezésein

  Anders Alexandra
  2017-2021
őskor neolitikum

Polgár, Hajdúnánás és Hajdúböszörmény határában az elmúlt évtizedek autópálya építéseihez kapcsolódó megelőző feltárásokon nyolc lelőhelyen mintegy 340 temetkezés látott napvilágot a középső és a késő neolitikum (5500–4550 cal BC) időszakából. Kutatásunk fő célkitűzése ezeknek a síroknak biorégészeti és bioszociális vizsgálata. (Tovább...)

Tábor-Város: Brigetio római kori településkomplexuma

  Borhy László, Bartus Dávid, Czajlik Zoltán
  2016-2020
római kor

OTKA K 108667

A tervezett kutatás célja Magyarország egyik legjelentősebb lelőhelye, Brigetio kutatási eredményeinek átfogó feldolgozása egy monográfia keretében. A projekt egyik fő célkitűzése a Szőny-Vásártéren az elmúlt 25 évben végzett ásatások feldolgozása, emellett új kutatási módszerekkel történő további vizsgálatok egyaránt. A projekt során összeállítjuk a korábban Brigetióban végzett összes régészeti kutatás átfogó adatbázisát. A szőny-vásártéri ásatások feldolgozásával a polgárváros topográfiáját, településszerkezetét, építési periódusait és kronológiáját tudjuk meghatározni. Az új kutatási módszerek közül az egyik legfontosabb az új radartechnikával való geofizikai felmérés, ami a korábbi felméréseknél nagyobb sebességet és felmérendő területet tesz lehetővé.

(Tovább...)

Bibracte

  Szabó Miklós
  1988-
vaskor római kor

Az ókori Bibracte, mai nevén Mont Beuvray, Közép-Franciaországban: Bourgogne-ban található. A haeduusok központi oppiduma a Morvan középhegység szívében helyezkedik el, egy vízrajzilag fontos választóterületen a Loire-völgye és a Saône medencéje között.

(Tovább...)

Bronzkincsek, bronzdeponálás a késő bronzkorban

  Szabó Gábor
  2006-
őskor bronzkor

A bronzkor idején Európa legtöbb régiójában elterjedt jelenség a különböző tárgyakból álló bronzkincsek elrejtése. A kincsek földbe kerülésének okát máig nem sikerült megnyugtatóan tisztázni. Vannak, akik háborús fenyegetés veszélyével, mások az egykori közösségek nyersanyagtartalékának, esetleg bronzöntőmesterek árukészletének elrejtésével magyarázzák a bronztárgyak föld alá kerülését. Az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb teret kap az az elképzelés, amely szerint az elrejtett kincsek zöme áldozati, fogadalmi ajándékként került a földbe.

(Tovább...)

Kazah-magyar régészeti kutatások Tölebi határában

  Mordovin Maxim
  2007-2009
középkor

Az ELTE BTK Régészettudományi Intézete már évek óta folyamatosan szervez kutatásokat a kazahsztáni régészekkel együttműködve az egykori Selyemút mentén, a Csu-folyó völgyében. A kutatásokban az Intézet szakemberei mellett hallgatók is részt vesznek, akik az egzotikus tájakkal való megismerkedés mellett, jelentős szakmai tapasztalatokat is szereznek, mind munkaszervezés, mind anyagfeldolgozás tekintetében.

(Tovább...)

Ordacsehi-Csereföld késő vaskori település leletanyagának feldolgozása

  Szabó Miklós
  2008-
őskor vaskor

Az M7-es autópálya Balaton déli partján végighaladó szakaszának építését megelőző leletmentő feltárások során késő vaskori lelőhelyek egész láncolata került napvilágra a 2000-es évek folyamán. Ezek közé tartozik az Ordacsehi határában 2000-2001-ben Gallina Zsolt és Somogyi Krisztina régészek által feltárt Kr.e. III. századi kelta település, amelynek tudományos feldolgozását Dr. Szabó Miklós vezetése alatt 2008-tól az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének vaskoros munkatársai végzik. (Tovább...)

Povegliano

  Szabó Dániel
  2007-
őskor vaskor

Az Adige és a Mincio folyók között elterülő veronai síkság határzónának számított a venétek és az Észak-Itáliában megtelepedett kelták között. Az 1980-as években megindult régészeti kutatásoknak köszönhető, hogy a terület hovatartozása az utóbbiak, a cenomanusok javára dőlt el. Valeggio sul Mincio temetőjének 33, Casalandri nekropolisának 111 sírja, és a S. Maria di Zevioban feltárt 168 temetkezés döntő többsége a mellékletek alapján a La Tène-kultúrába sorolható.

(Tovább...)

A kőnyersanyag-forrásokkal való gazdálkodás változásai a középső paleolitikumtól a középső neolitikumig Észak-Magyarországon

  Mester Zsolt
  2017-2021
őskor paleolitikum neolitikum

A természeti erőforrásokkal való gazdálkodás az alkalmazkodás és létfenntartás egyik alapkérdése volt az emberi történelem során. A kutatás ezt a problémakört egy olyan időintervallumban vizsgálja, a középső paleolitikumtól a középső neolitikumig, amikor jelentős éghajlati-környezeti változások és jelentős gazdasági-kulturális változások mentek végbe. A természeti erőforrások közül a kőnyersanyagokra fókuszálunk, mert régészetileg leginkább a kőiparokon keresztül tanulmányozhatóak ezek a változási folyamatok a megjelölt időléptékben. (Tovább...)

A nyersanyagforrások és az Északi-Kárpátok régiójának őskori betelepülése és emberi kapcsolatai

  Mester Zsolt
  2011-2012
őskor paleolitikum

A Kárpátok hegyvonulata markáns földrajzi határként ívelődik Közép-Európában a Kárpát-medence és a környező területek között. Ugyanakkor a hágóival össze is köti azokat. A régészeti leletanyagok arról tanúskodnak, hogy ezek a kapcsolatok az őskor minden korszakában fennálltak. Számos esetben a kőszerszámok nyersanyaga az egyik legjobb jelzője a földrajzi régiókat összekötő kapcsolatrendszereknek. Intézetünk, lengyel, szlovák és ukrán kollégákkal együttműködve, ötéves kutatási programot indított, amelyben terepi kutatások és laboratóriumi vizsgálatok szerepelnek. A programban azt vizsgáljuk, hogyan használták fel a kőnyersanyagokat az őskori telepeken, s hogyan viszonyul mindez a rendelkezésükre álló kovafélékhez. Ebből megtudhatjuk, milyen szerepet játszottak a nyersanyagforrások az őskori embercsoportok megtelepedési stratégiáiban.

(Tovább...)