A fémművesség termékeinek és technológiájának elterjedése a Kárpát-medencében Kr.e. 5000 és 3000 között
NKFI FK 124260
Projektvezető
Siklósi Zsuzsanna
Résztvevők
Bajnóczi Bernadett (Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földtani és Geokémiai Intézet)
Mozgai Viktória (Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földtani és Geokémiai Intézet)
M. Virág Zsuzsanna (Budapesti Történeti Múzeum)
Együttműködő kutatók
Bondár Mária (Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Régészeti Intézet)
Osztás Anett (Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Régészeti Intézet)
Igor M. Villa (Bern University)
Időpont
2017-2022
Korszak
őskor, rézkor
A kutatási projektben részletesen elemezzük azt, hogy a mai Magyarország területén az első fémtárgyak, a rézékszerek, újkőkori megjelenésétől kezdve a rézkor végéig tartó időszak alatt a réztárgyak és a fémművesség technológiai tudása hogyan terjedt el és e folyamat mögött milyen komplex szociális folyamatok húzódtak meg. Ehhez archaeometriai és radiokarbon vizsgálatokat végzünk, melyeket a régészeti adatokkal együttesen értékelünk.
A réztárgyak ólomizotóp vizsgálata az, mely a tárgyak kémiai összetételmérésével együtt meghatározhatja e tárgyak nyersanyagának származási helyét. Ezáltal lokalizálhatjuk azt a földrajzi területet, amellyel a tárgyakat használó közösségek közvetve vagy közvetlenül kapcsolatban állhattak. Ezek a költséges vizsgálatok mindezidáig hiányoztak a fémművesség korai időszakaiból, ezért a rézleletek származását a régészeti interpretációtól függetlenül eddig nem lehetett értelmezni.
A vizsgált időszakban az apró rézékszerektől kezdve a rézkori fémművesség csúcsát jelentő kora rézkoron és a fémművesség technológiájának középső rézkori megjelenésén át a késő rézkorra drasztikusan visszaeső fémművességig számos lényeges változást tapasztalhatunk. E változások okára számos magyarázat született, melyeket a projekt során végzett mérésekkel tesztelni tudunk.
A nyersanyagforrások, a Kárpát-medencei réztárgyak tipológiája és kronológiája szorosan összefügg a Délkelet- és Közép-Európa közötti interregionális szociális hálózatokon keresztül. Ehhez kapcsolódóan vizsgáljuk azt, hogy a nyersanyagforrások esetleges változása hogyan befolyásolta a fémművesség fejlődését és mindezek mögött milyen változó szociális interakciók állhattak.
Honnan származik az a nyersanyag, amelyet a legkorábbi rézleletek esetében használtak, vagy azok, amelyek a középső rézkor végén a Dunántúlon és az Alföldön a helyi fémművesség első nyomainak tekinthetők?
Volt-e összefüggés a rézleletek tipológiai változása és az új nyersanyagforrások felhasználása között? A dunántúli és az alföldi korai és a középső rézkor rézleleteinek tipológiai különbségei az esetlegesen eltérő forrásokkal állnak összefüggésben? Vannak-e különbségek a középső és a késő rézkorban felhasznált nyersanyagforrások között? Ez szerepet játszhatott a középső rézkor végén a rézleletek drasztikus csökkenésében?
Az ólom izotóp- és kémiai összetételelemzések sorozatát kiegészítjük olyan AMS mérések sorozatával, melyeket komplex mintavételi stratégia keretében, biztos lelőkörülmények közül származó mintákon végzünk. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy felülvizsgáljuk a rézleleteket ugyanabba az időhorizontba besoroló tipológiai rendszert, a Balkántól a Kárpát-medencén keresztül Közép-Európáig.
A régészeti tárgyak vizsgálatán túl a kutatási projekt másik lényeges célja a hazai, potenciális geológiai réz nyersanyagforrások mérése. Ezidáig ilyen jellegű vizsgálatok egyáltalán nem készültek, holott ezek a későbbi korszakok fémművességének kutatása területén is kulcsfontosságúak. Ezekkel az eredményekkel megvizsgálhatjuk azt az elképzelést, amely e helyi források felhasználásával magyarázta a rézkori Kárpát-medence fémgazdagságát, pl. a délkelet-dunántúli késő neolitikus réztárgyak esetében a Mecsek esetleges származási helyének felvetése.
A projekt eredményeként új fényt vethetünk a fémművesség termékeinek és technológiájának elterjedése mögött meghúzódó szociális kapcsolatokra, bizonyítékokat találhatunk vagy elvethetjük a Kárpát-medencei fémművesség kutatásában élő toposzokat.
Köszönetnyilvánítás:
A kutatás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával valósul meg (NKFI FK 124260).