A kutatócsoport 1999-ben jött létre és az elmúlt évek során elvégzett kutatásai révén számos lényeges tudományos eredményt ért el. A kutatócsoportot 1999 és 2011 között Szabó Miklós akadémikus vezette, akit 2012-től Borhy László akadémikus váltott a csoport élén.

A kutatócsoport alapvető célkitűzése, hogy a régészeti leletek kutatása és tudományos feldolgozása révén hozzájáruljon a nemzeti kulturális örökség méltó megőrzéséhez, értelmezéséhez és szélesebb körben való megismeréséhez. E cél elérése érdekében a kutatócsoport fő feladata a az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének keretei közt működő különböző laboratóriumok (térinformatika, archeozoológia, anthropológia) és részkutatási programok (fizikai kormeghatározások, számítógépes tipológia, geofizikai mérések, régészeti célú légifényképezés) valamint a kisegítő egységek (restaurátor műhely, fotólabor) tevékenységének integrációja, ezen túl pedig a vaskor és a római kor interdiszciplináris módszerekkel való településtörténeti elemzése volt. A kutatások koordinációját a kutatócsoport vezetője és hat főállású munkatársa végezi. Munkájukat szükség szerint a programban együttműködő hazai és külföldi partnerintézetek saját kutatásaikkal egészítik ki. A kutatócsoport által elért tudományos eredmények az ELTE BTK Régészettudományi Intézetnek graduális és posztgraduális oktatási programjában hasznosulnak.

Kutatócsoport vezető

Dr. Borhy László egyetemi tanár

A kutatási program résztémái

Vaskori településtörténet és temetőelemzések

A vaskori települések és temetkezések tekintetében a kutatások forrásanyagát a korábbi és a folyamatos intézeti ásatások, illetve az intézményi együttműködések révén átadott leletanyagok feldolgozása szolgáltatja. A résztéma egyik súlyponti feladata a La Tène-kori falusias települések kutatása. A különböző lelőhelyek adatkiértékelése egységes koncepció alapján, azonos szervezeti keretek közt valósul meg, megkönnyítve ezzel a dokumentáció értelmezését, egységbe rendezését és ebből kiindulva a korábbiaknál pontosabb történeti kép felvázolását.

Az egyes lelőhelyek feldolgozásán túl a korabeli tágabb környezet vizsgálata is rendkívül fontos, így alapvető cél a településtörténeti változások, valamint a települési hierarchia kutatása és a paleokörnyezetben való elhelyezése, amelyhez nélkülözhetetlen az ELTE Régészettudományi Intézetének Térinformatikai Laboratóriumának archívuma és a helyszíni terepbejárásokkal egybekötött topográfiai kutatás.

Késő-vaskori kutatások

A kutatócsoport késő-vaskori kutatási programjának középpontjában a magyarországi kelta temetők régészeti kutatása és leleteinek tudományos feldolgozása áll. Ennek megvalósításához elengedhetetlen az embertani leletek paleoantropológiai vizsgálata.

A romanizációs folyamatok kutatása

A résztéma vizsgálati területét képezik a városrégészeti kutatások (a franciaországi Bibracte és Komárom – Szőny – Brigetio településének ásatása, a leletek feldolgozása), Pannonia római kori településrendszerének légirégészeti felderítése, valamint a római épületdekoráció (falfestészet, díszítőszobrászat) és építészeti összefüggéseinek vizsgálata. Ebben az esetben interdiszciplináris módszerek az épületmaradványok értelmezésénél, az épület- és tájrekonstrukcióknál, illetve a kapcsolódó anyagvizsgálatoknál kapnak szerepet. A fentiek mellett fontos kutatási terület a római iparrégészet: a vas- és üvegművesség kutatása, illetve egyes leletcsoportok elemzése.