Felvételizőknek

Mi a régészet?

A régészet alapvetően a régi korok tárgyi emlékeivel és az azokból levonható következtetésekkel foglalkozik. A régész munkájához egyaránt hozzátartozik a terep-, a múzeumi (raktári és kiállítási) valamint a könyvtári munka. A régészet alapvető területei a felderítés (a lelőhely megtalálása), az ásatás (kiásás és dokumentáció), a feldolgozás (a kiásott tárgyak és jelenségek feldolgozása és közlése) és az értelmezés (a lehetséges általánosabb következtetések levonása). A régészet számtalan különálló területből álló tudományág, melyeket az egymástól sokszor lényegesen eltérő módszerek választanak el egymástól. Minden szakterület önállóan is olyan hatalmas tudásanyagot halmozott fel, hogy egy-egy régész csak néhány korszak kutatásában lehet járatos. A magyarországi hagyományoknak megfelelően a régészet szakot elvégző szakemberek túlnyomó többségükben a Kárpát-medence régészetének egy vagy több korszakával foglalkoznak intenzíven, de terepmunka során természetesen több más korszak emlékeit is kiássák és dokumentálják. A régészek munkáját a felderítéstől a feldolgozásig számos erre specializálódott természettudományos szakember segíti.

Milyen készségek kellenek a régészethez?

A régészeti munkához mindenekelőtt elkötelezettség kell, hiszen ez olyan hivatás, amely teljes embert kíván. A saját elkötelezettségét leginkább azon mérheti le valaki, hogy a régészettel foglalkozó ismeretterjesztő könyvek mennyire ragadják meg, mennyire képes valaki már középiskolás korában egyéni érdeklődésből egy régészeti alapműveltséget összeszedni. Éppen ezért közlünk itt egy listát azokról a könyvekről, melyek egy szélesebb közönségnek szólnak, de szakmailag megbízhatóak. Ha valaki ezekből válogatva olvas, benyomást kaphat arról, hogy milyen terület érdekli legjobban, vagy egyáltalán valóban érdekli-e a régészet. Igen fontos a jó vizuális emlékezet, hiszen enélkül nem lehet elsajátítani a szakmai ismereteket. Ez azt jelenti, hogy az egyes tárgyak formáját és díszítését vissza tudja-e valaki idézni magában, és sikerül-e ugyanez nagyobb menyiségű régészeti tárgy esetében is. Szükség van emellett jó nyelvi tudásra is, hiszen a szakirodalom túlnyomó többsége csak idegen nyelven érhető el. Az ásatások és az egyéb régészeti terepi munka megszervezése és lebonyolítása, valamint maga az ásatási tevékenység jó gyakorlati készségeket követel meg egy régésztől.

Ajánlott irodalom

Általános

Ilon G. (szerk.), Régészeti nyomozások Magyarországon 2.0. Budapest 2019.
Moloney, N.: Régészet (Fiatalok Oxford Könyvtára). Budapest, 1997.
Renfrew, C.: A civilizáció előtt. Budapest 1995.
Renfrew, C.–Bahn, P.: Régészet. Elmélet, módszer, gyakorlat. Budapest 1999.
The Times Atlasz. Régészet. Budapest 1994.
Vágó Á.: A Kárpát-medence ősi kincsei. A kőkortól a honfoglalásig. Budapest 2015.
Visy Zs. (szerk.): Magyar régészet az ezredfordulón. Budapest 2003.

Ősrégészet

Burenhult, G.: Az első emberek. Budapest 1995.
Burenhult, G.: A kőkori világ. Budapest 1995.
Fodor I.- Kulcsár V. (szerk.): Szkíta aranykincsek. A Magyar Nemzeti Múzeum időszaki kiállításának katalógusa. Budapest. 2009.
Gáboriné Csánk V.: Az ősember Magyarországon. Budapest 1980.
Harding, D. W.: Az őskori Európa. Budapest 1986.
Leakey, R.: Az emberiség eredete. Budapest 1995.
Virág Zs.: 7000 éves üzenet. Az újkőkori világ emlékei Budapest vidékén. Budapest 2020.
Mészáros E.: A Föld rövid története. Múlt, jelen, jövő. Budapest 2001.
Raczky P. (szerk.): A Tisza-vidék késői neolitikuma. Áttekintés a mai kutatásokról a legújabb ásatások tükrében. Szolnok 1987.
Raczky P. (szerk.): Dombokká vált évszázadok. Bronzkori tell-kultúrák a Kárpát-medence szívében. Szolnok–Budapest 1992.
Szabó Miklós: A keleti kelták. Budapest 2005.
V. Szabó, G.: Bronzkori kincsek Magyarországon: földbe rejtett fegyverek, eszközök, ékszerek nyomában. Budapest 2019.
Waechter, J.: Az ember őstörténete. Budapest 1988.

Antik régészet

Németh Gy. – Ritoók Zs. – Sarkady J. – Szilágyi J. Gy.: Görög művelődéstörténet. Budapest, 2006.
Swiderkowna, A.: A hellenizmus kultúrája. Budapest, 1981.
Castiglione L., Hellénisztikus művészet, Budapest 1980.
Pallottino, M., Az etruszkok, Budapest 1980.
Warren, P.: Az égei civilizációk. Budapest 1989.

Római provinciák régészete

Fitz J., Pannonia születése, Budapest 1999.
Póczy K., Aquincum. Budapest római kori történelmi városmagja, Budapest 2004.
Grant, M., Róma császárai, Budapest 1996.
Mócsy A., Pannonia a korai császárság idején, Budapest 1974.
Mócsy A., Pannonia a kései császárkorban, Budapest 1974.
Castiglione L., Római művészet, Budapest 1971.

Középkori régészet

Altmann J. – Biczó P. – Buzás G.: Medium Regni. Budapest, 1996.
Buzás G.-Feld I.-Tóth E.: Magyar építészet 1-3. Budapest, 2001 -2003.
Duby, G.: A katedrálisok kora. Budapest, 1984.
Engel P. – Kristó Gy. – Kubinyi A.: Magyarország története 1301-1526. Budapest, 2003.
Fehér Géza: Török kori iparművészeti alkotások. Budapest, 1975.
Fügedi E.: Kolduló barátok, polgárok, nemesek. Tanulmányok a magyar középkorról. Budapest, 1981.
Gerő L. (szerk.): Várépítészetünk. Budapest, 1975.
Granasztói György: A középkori magyar város. Budapest, 1980.
Győrffy Gy: István király és műve. Budapest, 1983.
Hanák Péter (szerk.): Hogyan éltek elődeink. Budapest, 1980. 7-33.
Hegyi K. – Zimányi V.: Az oszmán birodalom Európában. Budapest, 1986.
Marosi Ernő-Wéhli Tünde: Az Árpád-kor művészeti emlékei. Képes atlasz, Budapest, 1997.
Pálóczi-Horváth A.: Besenyők, kunok, jászok. Budapest, 1989.
Horváth László (szerk.): Várak a 13. században. Castrum Bene 1989. Gyöngyös, 1990.
Zarnecki, G.: Kolostorok, szerzetesek, barátok. Budapest, 1986.
Zolnay László: Kincses Magyarország. Budapest, 1977.