Népvándorlás kori és Középkori Régészeti Tanszék

Népvándorlás kori és Középkori Régészeti Tanszék

A Népvándorlás kori és Középkori Régészeti Tanszék 2017-ben alakult Vida Tivadar vezetésével, átvéve a korábbi Ős- és Koratörténeti Régészeti Tanszéktől a népvándorlás kori régészet, és a Magyar Középkori és Kora Újkori Régészeti Tanszéktől (1990-2017) a középkori és kora újkori régészet oktatásának feladatait. Az új tanszék ezáltal, egyesítve az írásos és tárgyi forrásokkal egyaránt rendelkező korszakok kutatását és oktatását, a „történeti régészet” (historische Archäologie, Historical Archaeology) tematikáját és módszertanát követi.

Tanszékvezető

Dr. Vida Tivadar egyetemi tanár

Szakirányok

Népvándorlás kori régészet

A népvándorlás kor régészete szakirány a Kr. u. I. évezredben a Kárpát-medencébe betelepedett sztyeppei népek, a hunok, avarok és honfoglaló magyarok, valamint a germánok, szlávok és irániak anyagi és szellemi kultúrájának, történetének oktatását és kutatását foglalja magában. A társadalmi viszonyok és rétegződés elemzése során külön hangsúlyt kap a helyiek és betelepülők kapcsolatának, a hatalmai központok kialakulásának, valamint a kulturális változások, a gazdasági működés vizsgálata. A szerteágazó kulturális kapcsolatrendszerek kutatása kiterjed a barbár népek közötti kommunikációra, és a késő antik, ill. bizánci mediterrán kultúra befogadásának kérdéseire.

Középkori régészet

A Népvándorlás kori és Középkori Régészeti Tanszéken belül a középkor szakirány a nevében rejlő korszakhoz képest valamivel tágabb időszak kutatásával foglalkozik. Részben a tanszék, de mindenképpen a szakirány megálmodója és kezdeti formájának kialakítója, Kubinyi András professzor, kezdettől fogva kiemelten kezelte a klasszikus, Magyarországon 1526. augusztus 29-én záródó középkoron túli korszakot is, amit általánosan kora újkornak nevezünk. Ennek megfelelően jelenleg a középkori szakirány által oktatott időszak a keresztény magyar állam alapításának pillanatától, vagyis az 1000. évtől indul és II. József haláláig, vagyis 1790-ig tart. Ezen belül a szakirány minden régészeti módszerekkel előkerülő ingó és ingatlan, vagy akár álló épített emlékek kutatását és kutatási módszertanának oktatását végzi.

A szakirány oktatása – a többihez hasonlóan – alapvetően két területen történik. Az elméleti képzés az órákon (szemináriumokon és előadásokon), míg a gyakorlati a kötelezően előírt tanásatásokon. Az elméleti oktatás rendje a BA és az MA szinten egyaránt tematikus és nem kronologikus jellegű. Ennek megfelelően külön-külön félév jut a város és kézművesség, a falvak, a várak és rezidenciák, az egyházi régészet, a középkori anyagi kultúra és a kora újkor témakörökre. A mesteri képzésen belül további részletekbe menően tárgyalunk kisebb, kiemeltebb témákat, mint például a kályhásságot, a temetkezéseket vagy az épületrégészetet.

A terepi oktatás egyik feltétele a hosszabb távú, saját oktatóink által irányított ásatások megléte. A szakirány kezdetétől, több mint húsz éven keresztül Visegrád szolgált ilyen helyszínként, ahol Laszlovszky József és Buzás Gergely vezetésével zajlottak a ferences kolostor feltárásain, nem egy szakdolgozatot eredményezve. Az elmúlt évtizedben – számos rövidebb feltárás mellett – több lelőhely is szolgált hosszabb távú ásatási gyakorlat helyszíneként. Itt említhető meg Szécsény-Belváros, Solymár-Vár, Drégelyvár, Csíkvacsárcsi-Sándor-udvarház, Sáska-Bakonyszentjakab stb.

A jelenlegi tanásatások egyik kimondatlan feladata a hallgatók megismertetése a középkori és kora újkori anyagi kultúra és építészet összeurópai összefüggéseire és kapcsolataira. Éppen emiatt fontos szempont a jelenlegi Magyarország határon kívül való tanásatások megszervezése. Ennek megfelelően a mostanában induló vagy már évek óta tartó feltárásaink egy része nemzetközi együttműködés keretében zajlik. A hivatalos tanásatások közül első helyen a már több idényt is megérő Zólyom-Pusztavár és Csábrág vára említendő meg. Emellett több alkalommal Fülek vára is szolgált feltárási módszertan oktatási helyszíneként. A legújabb célkitűzésünk a két, 2017-ben indult együttműködési program állandósítása: ez Château de Boves (Franciaország) és Klingenmünster-Schlössel (Németország).