A kőnyersanyag-forrásokkal való gazdálkodás változásai a középső paleolitikumtól a középső neolitikumig Észak-Magyarországon

Projektvezető

Mester Zsolt

Időpont

2017-2021

Korszak

őskor, paleolitikum, neolitikum

A természeti erőforrásokkal való gazdálkodás az alkalmazkodás és létfenntartás egyik alapkérdése volt az emberi történelem során. A kutatás ezt a problémakört egy olyan időintervallumban vizsgálja, a középső paleolitikumtól a középső neolitikumig, amikor jelentős éghajlati-környezeti változások és jelentős gazdasági-kulturális változások mentek végbe. A természeti erőforrások közül a kőnyersanyagokra fókuszálunk, mert régészetileg leginkább a kőiparokon keresztül tanulmányozhatóak ezek a változási folyamatok a megjelölt időléptékben. A Mátra és a Bükk hegységek déli hegylábi területei rendkívül alkalmasak e problémakör kutatására, mivel kőkori megtelepedésekben gazdagok, valamint számos geológiai formáció tartalmaz kovás kőzeteket. A geológiai viszonyok elemzésével, terepi kutatással és FPE elemzésekkel számba vesszük a kovás kőzetek összes előfordulását a régióban. Értékeljük őket mint kőnyersanyag-forrásokat a kiaknázás módja és a kőzet minősége szerint. Paleogeográfiai rekonstrukciókkal tisztázzuk, hogy melyik időszakban voltak hozzáférhetőek az őskori emberek számára. A régészeti adatok és terepbejárások alapján feltérképezzük a vizsgált korszakokba tartozó emberi megtelepedéseket. A leletegyütteseknél meghatározzuk, hogy milyen nyersanyagokat használtak fel kőeszközeik elkészítéséhez. Technológiai elemzésekkel kiderítjük, hogy milyen formában szerezték be és hogyan kezelték az egyes nyersanyagokat. Az adatokat GIS-alapú adatbázisban térinformatikai elemzésekkel vizsgálva modelezzük a nyersanyag-gazdálkodás változásait a vizsgált időléptékben. Kiértékeljük, hogy ebben mekkora szerepet játszottak a környezeti és a kulturális tényezők változásai.

A kutatás alapkérdései

Kiinduló hipotézisünk az, hogy e közösségeknek a kőnyersanyag-forrásokkal való gazdálkodását természeti, gazdasági és kulturális tényezők egyaránt befolyásolták. Kutatásunk célja ennek a komplex kölcsönhatásnak a vizsgálata. A projektünk a következő kérdésekre keres választ: K1) Milyen kovás kőzetek fordulnak elő a vizsgált területen? Azok milyen lehetőségeket nyújtanak minőség, mennyiség és morfológia terén a pattintott kőeszköz készítéshez? K2) Az egyes kőzetfajtáknak hol vannak előfordulásaik? Vannak-e jól lokalizálható változataik? K3) Az egyes előfordulások melyik nyersanyagforrás típushoz tartoznak? Vannak-e őskori kitermelésre utaló nyomok? K4) A geomorfológiai adatok fényében a vizsgált időkeret mely periódusaiban voltak hozzáférhetőek a források? K5) A hozzáférhető kovás kőzetek közül melyeket használták fel nyersanyagként a vizsgált területen levő őskori lelőhelyeken? Összefüggésben áll-e ez a hozzáférhetőségükkel és/vagy a minőségükkel, vagy pedig inkább kulturális választásról van szó? K6) Milyen modellek ismerhetők fel a beszerzési stratégiákban és a forrásokkal való gazdálkodásban? Ezek a modellek környezeti viszonyokkal, technikai képességekkel, kulturális jellemzőkkel vagy tradíciókkal állnak-e kapcsolatban?