Az ELTE-n rendezik az Európai Régészek Szövetsége éves találkozóját
A konferenciára több mint hatvan országból mintegy 2100 régészt várnak, az eseményt beharangozó sajtóeseményt 2022. július 20-án rendezték a BTK Régészettudományi Intézet Könyvtárában.
A sajtótájékoztatón Bartus Dávid, az ELTE Bölcsészettudományi Kar dékánja elmondta, hogy a konferencia az ELTE, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Várkapitányság Nonprofit Zrt. közös szervezésében valósul meg augusztus 31-től szeptember 3-ig. A rangos nemzetközi esemény célja, hogy bemutassa a legfrissebb kutatási eredményeket a régészet és a kulturális örökségvédelem témájában. Magyarország az őskori leletektől kezdve rengeteg régészeti kinccsel rendelkezik, és a rendezvény jó alkalom arra, hogy ezeket a nemzetközi közönség előtt bemutassák. Hangsúlyozta, hogy a szakmai előadásokon kívül számos kísérőrendezvény is szerepel a programban, amelyeken lehetőség nyílik a kapcsolatépítésre.
A csaknem háromezer régészt tömörítő European Association of Archaeologists (EAA) – amelynek jelenlegi elnöke Bánffy Eszter, az ELTE címzetes egyetemi tanára – 1994-ben alakult, és minden évben más európai nagyvárosban, általában egyetemi városokban rendezi meg éves találkozóját. Nagy öröm és elismerés, hogy idén az Eötvös Loránd Tudományegyetem fogadhatja a világ régészeit, csaknem 150 év óta ez az első nagyszabású régészkonferencia a magyar fővárosban – mondta el Anders Alexandra, az ELTE Bölcsészettudományi Kar tudományos főmunkatársa, a szervező bizottság elnöke.
A rendezvényre a a legnagyobb számban Spanyolországból, az Egyesült Királyságból, Németországból és Magyarországról érkeznek régészek, de jönnek az Egyesült Államokból, Chiléből is. Az ünnepélyes megnyitót augusztus 31-én tartják a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Várkert Bazárban, a szakmai események szeptember 1. és 3. között zajlanak.
A magyar régészek számára a témák közül kettő a helyi vonatkozások miatt kiemelten fontos. Az egyik annak bemutatása, hogyan integrálódtak a különböző népek a Kárpát-medencében, a másik a Római Birodalom újabban feltárt emlékeinek megvitatása.
Budapest a limesen, a Római Birodalom és a „barbaricum” határán fekszik, ráadásul a víztározóhoz hasonlítható Kárpát-medencében,amelyet két nagy folyó és a térség legnagyobb tava határoz meg. Mindkét témában számos magyar kutatás járt már nagyszerű eredménnyel.
– hangsúlyozta Anders Alexandra. – Az ókori Brigetióban (Komárom/Szőny) három évtizede folynak feltárások az ELTE vezetésével, a konferencia nyitóelőadását is Borhy László, az ELTE rektora tartja az általa elkezdett (majd Bartus Dávid vezetésével folytatódó) ásatásokról.
A tanácskozáson a régészet jelenlegi nagy kérdései mellett más aktuális témákat is érintenek majd, így például foglalkoznak a klímaváltozással és annak régészetre és társadalomra gyakorolt hatásával is. Az eseményen számos ELTE-s hallgató vesz részt önkéntesként.
A konferencia logójának grafikai megoldásait a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött Seuso-kincs egyik korsója ihlette: az egymás felé tartó, és egyszerre független vonalak a kutatók szabadságára és összekapcsolódására utalnak. A színválasztás sem véletlen: a sárga a barátságos fogadtatást, a találkozás örömét sugallja, míg a zöld a fenntarthatóságot jelzi – a rendezvényt a lehető legkisebb ökológiai lábnyommal szervezik. A konferencia (Re)integration mottójának üzenete egyszerre jelenti a régészet, a muzeológia és az örökségvédelem egységének visszaállítását, valamint a nemzetközi kutatók járvány utáni újratalálkozásának lehetőségét.