Fémdeponálás i. e. 5000 és 500 között

Az előadás egy különleges őskori rituális gyakorlatot, az értékes tárgyak deponálását szeretné néhány sajátos szempontból bemutatni. Az emberi közösségek és egyének legkésőbb a neolitikum óta helyeztek el tárgyakat – kezdetben főként baltákat, később pedig sok más dolgot is – különleges helyeken. Ezekkel a felajánlásokkal az adományozók képzeletbeli hatalmakkal, szellemekkel és istenekkel léptek cserekapcsolatba. A deponált tárgyakat, illetve tárgyegyütteseket a képzeletbeli hatalmak segítségéért adott köszönetként, egyúttal újabb támogatásért való fohászkodásként értelmezhetjük. A felajánlások Kr. e. 5000 és 500 között megfigyelhető gyakorlata egy jellegzetes longue durée jelenség, amelyet állandó változások és átalakulások jellemeznek.

Svend Hansen az európai régészközösség megbecsült tagja, az őskor elismert kutatója. A berlini Freie Universität professzora, a Német Régészeti Intézet eurázsia részlegének vezetője, több száz tudományos publikáció szerzője, könyvek és folyóiratok szerkesztője. Kutatásai középpontjában az őskori fémtárgymegmunkálás áll, ennek tanulmányozásában hangsúlyos szerepet kapnak a Kárpát-medencében feltárt leletek. Évtizedek óta támogatja a magyar régészetet, irányításával tucatnyi szakdolgozat és doktori disszertáció készült a magyarországi őskori régészeti anyagból, támogatásának köszönhetően az ELTE Régészettudományi Intézet több diákja, oktatója és kutatója kapott ösztöndíjat Európa különböző országaiba. Az ELTE új díszdoktorával korábban Szabó Gábor, az ELTE Őskori és Elő-Ázsiai Régészeti Tanszék vezetője készített interjút, mely itt olvasható.