Kapcsolatrendszerek és kulturális interakciók modellezése az urnamezős időszak kezdetén a Kárpát-medencében

Projektvezető

Váczi Gábor

Időpont

2014-2017

Korszak

őskor, bronzkor

Az urnamezős művelődésnek nevezett, késő bronzkori (Kr. e. 13–12. századi) anyagi kultúra Kárpát-medencei megjelenésének módja, üteme és keltezése nem sorolható a késő bronzkor hazai kutatásának részletesen kutatott és letisztult eredményekkel rendelkező szegmensébe. Annak ellenére sem, hogy ez a korszak kiemelt fontosságú a későbbi urnamezős időszak és a koravaskor folyamán a fegyveres elit megerősödését eredményező társadalmi folyamatok megértésében, melynek régészeti bizonyítékai között a fegyverek és erődített települések számának ugrásszerű növekedése a legszembetűnőbb.

A korszak Kárpát-medencei leletanyagaiból körvonalazható, hogy a földvárakat építő, halmokba temetkező, páncélokkal és kardokkal temetkező vezető réteg az Alpok vidéki közösségek mellett az Égeikum irányából érkező innovációkat is beolvasztotta fegyverkezési és temetkezési szokásaiba.

Fontos lenne megérteni, hogy a Kr. e. 12–13. század fordulóján milyen összefüggések húzódhatnak az égeikumi bronzkori gazdasági és társadalmi rendszer összeomlásának, illetve az Alpok-vidéki, ezzel együtt a dunántúli fegyveres elit felemelkedésének jelensége között.

A kutatás alapvető kérdései

A legfontosabb kérdések között szerepel annak a jelenségnek a kutatása, hogy milyen szerkezetű társadalmi és gazdasági rendszer alakulhatott ki a korai urnamezős időszakban, melynek az anyagi kultúrában is érzékelhető nyoma, hogy „rövid időn belül” azonos fegyver- és ékszerhasználati szokások, fémmegmunkálási és kerámiakészítési technológiák és díszítési módok, hasonló temetkezési rítusok jelennek meg a Bécsi-medencétől a Közép-Tisza vidékéig.

A következő kérdés, hogy milyen „elmozdulások” szükségesek ahhoz, hogy ez az egységes anyagi kultúra megjelenjen egy nagy kiterjedésű és változatos földrajzi környezetben. Ennek megfelelően nem kikerülhető annak a kérdésnek a tisztázása sem, hogy mennyi idő alatt és abszolút dátumokban kifejezve, mikor játszódtak le a fent felvázolt folyamatok. Fontos kérdése a kutatásnak a Bakony-vidékén koncentrálódó, halmokba temetkező, erődítéseket építő népesség és a kisalföldi, dél-dunántúli, illetve alföldi közösségek között kiépült kapcsolatok jellegének a meghatározása.

A projekt során az ősrégészeti kutatás egyik fő kérdése szinte munkafázisonként feltehető: a kapcsolatrendszerek elemzésének új módszereivel különbséget lehet-e tenni a reprezentatív és a hétköznapi csere/kapcsolatok, továbbá a népcsoportok és az innovációk elmozdulása között?

 A projekt célkitűzései

A kutatás célkitűzései között szerepel a korai urnamezős leletanyag olyan szintű tipológiai karakterizációja, amely lehetővé teszi egy összetett adatbázis felépítését, hogy a korszak társadalmi és gazdasági szerkezetének kialakulását és változásait meghatározó tényezőket komplex módon lehessen elemezni.

Az alapvető tipokronológiai adatbázis felépítésén túl készítés- és díszítéstechnikai elemzések, továbbá anyagvizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy a tárgyhasználati szokások és a régiók közötti interakciók tárgyakon is megjelenő hatásai kimutathatók legyenek, amely így összekapcsolható az Északi-Kárpátokban és az Alpok-vidékén elvégzett hasonló kutatások eredményeivel.

A tervezett kutatás hiánypótló része a korszak abszolút kronológiai helyzetének megfelelő mennyiségű AMS méréssel történő pontosítása, mert a Bakony-vidékéről és a Tisza-mentéről származó konvencionális radiokarbon adatok nem vethetők össze a környező országokból ismert új, AMS mérési eredményekkel.

Mindezek után már egy rendszerként (vagy akár több alrendszerként) lehet elemezni a korai urnamezős időszak régészeti kultúráját kialakító társadalmi és gazdasági környezetet. A projekt során keletkező adatok komplex társadalom- és gazdaságtörténeti kiértékelését hálózatelemzéssel lehet megvalósítani. A hálózatelemzés tudományának és módszerének integrálása a hazai régészetbe, kikerülhetetlen feladat, mert a régészeti, természettudományos és térinformatikai adatok mennyiségének gyors növekedése új adatkezelési és értelmezési módszereket követel meg.

http://nyilvanos.otka-palyazat.hu/index.php?menuid=930&lang=HU&num=111939