Ötvösművesség két korszak határán. Kézműves hagyományok és szervezeti változások a Kárpát-medencében, a germán törzsi királyságok korából származó ötvösmunkák archeometriai kutatása alapján

Projektvezető

Mitcsenkov-Horváth Eszter

Időpont

2014-2019

Korszak

népvándorlás kor

A kutatás alapkérdése, hogy a késő római világ és annak ókori gyökerű berendezkedése hogyan alakult át az Óvilág területein és elsősorban a Kárpát-medencében. A politikai események milyen összefüggésben álltak a gazdasági és kulturális élet, a kézműves iparágak és technológiák, valamint a kapcsolatrendszerek változásaival? Milyen szerepet játszott az átalakulás folyamatában a Kárpát-medence, amely egykori birodalmi és barbár területeket egyaránt magába foglalva jól tükrözi a kora középkori Európa kettősségét?

A változások nyomon követésében kiemelt fontosságú az 5. század második fele. A kutatás a korszak anyagi kultúrájának impozáns képviselőit, a kései Hun Birodalom és a megerősödő germán királyságok elitrétegeihez köthető ötvösmunkákat vizsgálja. A vizsgált fél évszázad egy átmeneti időszak az ötvösség történetében; az egyedi kivitelezésű luxustárgyakban bővelkedő hun kort, valamint az egyen vonásokban gazdagabb tömegárut képviselő langobard és gepida kort választja el egymástól. A tárgyak készítését érintő egyszerűsödés, szabványosodás folyamatának első jelei ebben az időszakban foghatók meg legjobban.

A késő antik világ átalakulási időszakához köthető ötvöstevékenység hagyományai és szervezeti keretei – közvetlen régészeti adatok hiányában indirekt módon – a kész termékek alapján vizsgálhatók. Tisztázásra vár, hogy a késő Római Birodalomban működő műhelyek gyakorlata és termékei hogyan hatottak a barbár közösségek anyagi kultúrájára? A Barbarikum területén mivel bővült, illetve hogyan szegényedett ez az örökség? Mi vezetett egyes korábbi, a hun kortól érvényben lévő ötvöshagyományok továbbéléséhez, átalakulásához, illetve eltűnéséhez?

A korábbi műszeres vizsgálatok alapján feltételezhető, hogy a tárgyalt polikróm ötvösmunkák ásványi és fémes nyersanyagainak típusában, illetve azok beszerzési forrásaiban is történtek változások. A kutatás meghatározza e változások megjelenési formáit, mértékét, és vizsgálja egy-egy alapanyag bevezetésének, illetve eltűnésének okait, hatásait. A leletek szisztematikus archeometriai feldolgozása megalapozza a térség gazdasági és kereskedelmi viszonyainak, a kézművesek szaktudásának és tevékenységük szervezeti kereteinek hiteles értékelését.

Az ásványtani, geokémiai elemzés tisztázza, hogy az ásványi nyersanyagok lokális vagy a vizsgált régión kívüli forrásokból származnak-e. Az ötvözetek azonosítása a fémes alapanyagok korábbi felhasználási fázisainak megismerését segíti. A technológiai jegyek összehasonlításával rekonstruálhatóvá válnak a kézművesek specializációjának és kooperációjának szintjei, valamint a munkafolyamatok szabványosodásának mértéke.

http://nyilvanos.otka-palyazat.hu/index.php?menuid=930&num=109234&lang=HU